Rövidlátás gyerekeknél és felnőtteknél: miért romlik a távoli látás, és mit tehetsz a szemedért

A rövidlátás (myopia) azt jelenti, hogy a távoli dolgokat homályosan látod, a közelieket viszont élesen. Többnyire iskoláskorban kezdődik, a gyerek növekedésével együtt erősödik, és a felnőttkor elejére áll meg. A kialakulásában az örökletes hajlam mellett a szabadban töltött idő és a tartós közeli munkavégzés is szerepet játszhat. Ezekre a szokásokra a család is hatással lehet.

Mi a rövidlátás, és mit jelent a mínusz dioptria?

Akkor látunk élesen, ha a szembe érkező fénysugarak pontosan az ideghártyán (retinán) egyesülnek. Rövidlátó szemben a fókusz az ideghártya elé esik. Ennek oka lehet, hogy a szemgolyó elölről hátrafelé a kelleténél hosszabb, vagy hogy a szaruhártya túl domború, illetve a szemlencse fénytörése erősebb a szokásosnál.

A fénytörési hibát dioptriában (D) mérik. Rövidlátásnál az érték negatív, mert homorú, úgynevezett mínuszos lencse viszi vissza a fókuszt az ideghártyára. Minél nagyobb a szám a mínuszjel után, annál erősebb lencse kell. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának szakemberei által írt hazai útmutató a nemzetközi definíciót követi:

Ha a leleteden csak ez az egy szám szerepel, például –2,25, az kisfokú rövidlátás.

Miért romlik a távoli látás gyerekkorban?

A rövidlátás többnyire 6 és 13 éves kor között kezdődik, és addig romolhat, amíg a szem növekedése le nem zárul, ez nagyjából 20 éves korra tehető. A hazai útmutató adatai szerint 15 éves korig a gyerekek csaknem felénél megáll a romlás, 18 éves korra az esetek 78, 21 éves korra 90 százalékánál. Minél fiatalabban kezdődik, annál nagyobb az esély arra, hogy nagyfokú rövidlátás legyen belőle.

A gyakoriság drámaian nőtt. Magyarországon a 18–35 évesek körében az elmúlt évtizedben 58,7 százalékos arányt mértek, míg 1934-ben és 1960-ban ez nem haladta meg a 7 százalékot. Ilyen gyors változást a környezeti hatások magyarázhatnak, a kutatók ezeknek tulajdonítanak kulcsszerepet.

Nagyobb a rövidlátás esélye, ha:

• az egyik vagy mindkét szülő rövidlátó;
• a gyerek kevés időt tölt a szabadban;
• sokat néz közelre, például olvas, tanul.

A hosszú képernyőhasználat jellemzően kevesebb kinti idővel és több közelre nézéssel jár, a szerepéről azonban vegyesek az eredmények: több vizsgálat összefüggést talált, egy összefoglaló viszont nem egyértelmű képet mutatott. Egy kínai vizsgálatban a COVID-járvány alatti otthoni tanulás idején a 7–12 éveseknél a telefonon vagy tableten végzett munka gyorsabb romlással járt, mint a tévé vagy kivetítő használata. A városban élő gyerekek is nagyobb eséllyel válnak rövidlátóvá, mint a vidékiek.

Árulkodó jelek gyerekeknél és felnőtteknél

Enyhe rövidlátásnál előfordul, hogy semmi feltűnőt nem veszel észre. Gyereknél ezért érdemes figyelni, ha:

• nehezen olvassa a táblát az iskolában, vagy közelebb akar ülni;
• túl közel ül a tévéhez, a telefont, könyvet az arca elé tartja;
• gyakran hunyorog, ráncolja a homlokát, sokat dörzsöli a szemét;
• fejfájásra panaszkodik;
• romlik az iskolai teljesítménye, rövidebb ideig tud figyelni.

Felnőttként jellemzően a távoli feliratok, a táblák, a tévé képe mosódik el, a szem megerőltetése után fejfájás jöhet, és vezetés vagy sportolás közben hamarabb elfáradsz. Ha egy kisgyereknél kezeletlen marad a rövidlátás, nagyobb lehet az esélye a kancsalságra vagy a tompalátásra, ezért nem érdemes kivárni.

Mit mondanak a kutatások a lassításról?

A szabadban töltött idő bizonyítottan segít megelőzni a rövidlátás kialakulását. A hazai útmutató szerint a napi két óránál több kinti idő csökkenti a rövidlátás kialakulásának esélyét, akkor is, ha a gyerek sokat dolgozik közelre. Egy összesítő elemzésben minden további heti egy óra kint töltött idő 2 százalékkal kisebb kockázattal járt. Egy másik vizsgálatban heti 14 vagy több óra mellett nagyjából egyharmadával kisebb volt az esély, mint heti 0–5 óra mellett. A vizsgálatok alapján maga a kint töltött idő véd; a sport jótékony hatása is inkább annak tudható be, hogy gyakran a szabadban zajlik. A pontos ok nem tisztázott, az egyik magyarázat a nappali fény ereje. Ide számít egy séta, egy hétvégi kirándulás vagy a délutáni játszóterezés is.

A már kialakult rövidlátás romlására viszont kevésbé egyértelmű a kinti idő hatása. Egy vizsgálatban az iskolai szünetekben kint töltött napi 2×10–20 perc csökkentette az új esetek számát, a már rövidlátó gyerekeknél viszont nem lassította a romlást. Az NHS ennek ellenére azt írja, hogy a több kinti idő a gyerekeknél segíthet megállítani a romlást.

A kinti órák mellett a közelre nézés módja is számít. Néhány gyakorlati tanács:

• olvasásnál, írásnál, képernyőnél legalább 30 centi legyen a távolság;
• iskolán kívül a folyamatos közeli munka ne tartson tovább 30–45 percnél, utána 5–10 perc szünet jó;
• írás, olvasás közben érdemes kerülni a fej megdöntését és a ceruzahegyhez túl közeli kéztartást;
• a képernyőidő 2 év alatt lehetőleg nulla, 2–5 éves korban napi egy, 5–12 éves korban napi két óra legyen;
• a kamaszok legalább egy órával lefekvés előtt tegyék le a telefont, mert a képernyő megzavarhatja az alvást, a késői lefekvés pedig gyorsabb romlással járt együtt;
• a szoba legyen jól megvilágítva.

Kint az erős napfénytől is óvd a szemed, erre jó a napszemüveg. Hogy miért különösen veszélyes a Napba nézni, azt a napfogyatkozás szemkárosító hatása jól megmutatja. A kék fényt szűrő szemüvegnek a rövidlátás alakulására a hazai útmutató szerint nincs hatása.

Szemüveg, kontaktlencse, műtét: a korrekció típusai

A legegyszerűbb, mellékhatás nélküli megoldás a szemüveg, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ma is gyakori tévhit, hogy a gyengébb, „alulkorrigált” szemüveg kíméli a szemet: a szakmai ajánlások szerint az alulkorrekció nem lassítja a romlást, sőt fokozhatja, ezért a gyereknek a teljes erősségű szemüveget kell hordania, egész nap.

• Kontaktlencse: felnőtteknek és egyes gyerekeknek való.
• Éjszakai kontaktlencse (orthokeratológia): alvás közben átmenetileg formálja a szaruhártyát, így napközben nem kell szemüveg vagy lencse; enyhébb rövidlátásnál jöhet szóba.
• Rövidlátás-lassító optikai eszközök gyerekeknek: speciális kialakítású szemüveglencsék és lágy kontaktlencsék, amelyekkel a vizsgálatok lassabb romlást mértek. Az NHS szerint a hatásukról még több kutatás kell.
• Lézeres vagy lencsebeültetéses műtét: egyes felnőtteknek; a lézer a szaruhártya alakját változtatja meg, a másik eljárásnál műlencsét ültetnek be.

Gyerekeknél gyógyszeres lassítás is szóba jöhet. Hogy melyik módszert érdemes választani, a szemész dönti el az életkor, a dioptria és a romlás üteme alapján.

Miért kell rendszeresen szemvizsgálatra járni?

A rövidlátás akkor is számít, ha a szemüveg tökéletesen korrigálja. Nagyfokú rövidlátásnál felnőttkorban nagyobb az esélye az ideghártya-leválásnak, a szürkehályognak, a sárgafolt-elfajulásnak és a zöldhályognak, de a hazai útmutató szerint már a –6 dioptriánál enyhébb rövidlátás is számottevő kockázatot hordoz. Ugyanez a forrás egy vizsgálatot idéz, amely szerint ha egy dioptriával kevesebbet romlik a szem, 40 százalékkal kisebb az esélye a rövidlátás okozta sárgafolt-károsodásnak.

Gyereknél az iskolai szűrés nem helyettesíti a teljes szemvizsgálatot. Az első fénytörés-mérést a hazai ajánlás szerint az alkalmazkodást átmenetileg kikapcsoló, pupillatágító cseppel kell végezni, különben pontatlan lehet az eredmény. Felnőttként is érdemes kétévente ellenőriztetni a látásodat, illetve hamarabb, ha változást veszel észre. Hirtelen látásvesztés, sok új úszkáló folt, fényvillanások vagy árnyék a látótérben viszont nem várhat a következő kontrollig: ilyenkor azonnal orvosi segítség kell.

A vizsgálatra vidd magaddal a régi szemüveged, és kérdezz rá: mennyit változott a dioptria az előző mérés óta, kell-e a gyereknek lassító eszköz, és mikor legyen a következő kontroll.