Függőséghez vezethet az egészséges étrendhez való túlzott ragaszkodás
Az orthorexia nervosa az egészséges étkezés kényszeres hajszolása. Mit mutatott ki a Semmelweis Egyetem kutatása, és mikor érdemes segítséget kérni?
Általános tájékoztatást ad, nem diagnózist és nem kezelési tanácsot. Ha panaszod van, vagy a leleteden eltérő értéket látsz, beszéld meg a háziorvosoddal. Gyógyszer szedését ne hagyd abba, és ne kezdd el orvosi javaslat nélkül. Sürgős esetben hívd a 112-t.
Röviden
- Az orthorexia nervosa az egészséges étkezés kényszeres hajszolása; önálló diagnózisként sem a DSM-5, sem a BNO-11 nem tartalmazza.3
- A Semmelweis Egyetem 2024-es vizsgálatában a női divatmodellek 35,1, a kontrollcsoport 20,2 százaléka számolt be orthorexiára utaló hajlamról.2
- A merev étrendi szabályok tápanyaghiányhoz és a társas élet beszűküléséhez vezethetnek, az orthorexia gyakran társul szorongással és depressziós tünetekkel.3
- Az orthorexia más evészavarok, például az anorexia vagy a bulimia kialakulásához is vezethet.1
- Ha az étkezési szabályok irányítják az életet, érdemes minél előbb szakemberhez fordulni; az étkezési problémákból fel lehet épülni.7
Az egészséges életmódra való törekvés egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét fenntartásában. Azonban, ha valaki túlzásba viszi az egészséges táplálkozás iránti elköteleződést, az komoly problémákhoz vezethet. Az orthorexia nervosa, vagyis az egészséges étkezés kényszeres hajszolása, az étkezési zavarokhoz közel álló kórkép, amely nemcsak az érintett egészségére, hanem társas kapcsolataira és általános életminőségére is negatív hatással lehet. Hivatalos diagnózisként egyelőre sem az amerikai DSM-5, sem a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-11) nem tartalmazza, a szakmai vita a besorolásáról ma is tart.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak 2024-ben az Eating and Weight Disorders tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya, amelyről az egyetem 2024 decemberében számolt be, női divatmodellek és egy hasonló korú kontrollcsoport körében vizsgálta az orthorexia nervosa jeleit. Az orthorexiára jellemző, hogy az érintett személyek kizárólag az „egészségesnek” ítélt ételeket hajlandók elfogyasztani, és kényszeresen kerülik a „károsnak” vélt élelmiszereket. Ez a fajta megszállottság azonban idővel extrém étrendi korlátozásokhoz vezethet, amelyek tápanyaghiányt, szorongást és társadalmi elszigetelődést eredményezhetnek. A nemzetközi szakértői konszenzus szerint az egészséges táplálkozás iránti kényszeres ragaszkodás gyakran társul más lelki problémákkal, például szorongással és depressziós tünetekkel; azt viszont, hogy egy adott nemet vagy korosztályt jobban érintene, a kutatások eddig nem igazolták egyértelműen. Korábbi vizsgálatok szerint a közösségi média is szerepet játszhat: brit kutatók egészséges étkezéssel foglalkozó Instagram-fiókok követői körében végzett felmérésében az Instagram gyakoribb használata az orthorexiás tünetek erősebb jelenlétével járt együtt.
Miért veszélyes az orthorexia nervosa?
Az orthorexia nervosa egyik legnagyobb veszélye, hogy az érintettek életét teljesen átformálja a táplálkozási szabályok merev követése. Ez a magatartás nemcsak az ételek kiválasztására korlátozódik, hanem az érintettek életmódjára és társas kapcsolataira is hatással van. A Semmelweis Egyetem tanulmányában 179 női modell és egy 261 fős kontrollcsoport töltötte ki a kérdőívet: a modellek 35,1, a kontrollcsoport tagjainak 20,2 százaléka számolt be orthorexiára utaló hajlamról. A kutatók szerint intő jel, ha valaki kerüli a közös étkezéseket, baráti összejöveteleket vagy családi ebédeket, mert nem tud rugalmasan eltérni szigorú étrendi szabályaitól.
A merev étkezési szokások hosszú távon súlyos fizikai és pszichológiai problémákhoz vezethetnek. Az extrém étrendi korlátozások miatt tápanyaghiány alakulhat ki, amelynek korai jele lehet a hajhullás, a töredező köröm, a menstruáció kimaradása és a fáradékonyság; súlyosabb esetben vérszegénység és hormonális zavarok is jelentkezhetnek. Emellett az érintettek gyakran szorongást, bűntudatot és szégyent élnek át, ha úgy érzik, hogy eltértek a saját maguk által felállított szabályoktól. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy az orthorexia más evészavarok, például az anorexia vagy a bulimia kialakulásához is vezethet.
Az egészséges életmód és a mértékletesség
Bár az egészséges életmód fontos szerepet játszik az életminőség javításában, lényeges, hogy ne váljon megszállottsággá. Az orthorexia nervosa jól példázza, hogy az egészséges táplálkozás is ártalmas lehet, ha az egyensúly felborul, és az étrendi szabályok túlzott mértékben meghatározzák valaki életét. Egy 2025-ös Orvosi Hetilap-tanulmány szerint a megelőzésben fontos, hogy az étrendi tanácsok mellett az orthorexia kockázataira is felhívják a figyelmet, és reális elvárások alakuljanak ki az étrenddel kapcsolatban. Ha valaki úgy érzi, hogy az étkezési szokásai túlzottan irányítják az életét, érdemes minél előbb háziorvoshoz, pszichológushoz vagy dietetikushoz fordulnia segítségért: az étkezési problémákból fel lehet épülni.
Az egészséges táplálkozás célja a testi és lelki jóllét fenntartása, nem pedig a szorongás vagy társadalmi elszigetelődés előidézése. Az igazi egészség az egyensúlyban rejlik, ahol az étkezési szokások hozzájárulnak az életminőség javításához, nem pedig korlátozzák azt.
forrás:
https://link.springer.com/article/10.1007/s40519-024-01674-4
Mikor fordulj orvoshoz?
- ha az étkezési szabályaid miatt rendszeresen kimaradsz közös étkezésekből, baráti vagy családi programokból,
- ha egy „tiltott” étel elfogyasztása vagy az étrendtől való eltérés erős szorongást, bűntudatot vagy szégyent vált ki,
- ha egyre több ételt vagy ételcsoportot hagysz el, és az evéssel kapcsolatos gondolatok kitöltik a napjaidat,
- ha jelentősen fogysz, vagy hajhullást, töredező körmöt, kimaradó menstruációt, tartós fáradtságot észlelsz,
Gyakori kérdések
Hivatalos diagnózis az orthorexia?
Nem, az orthorexia nervosa sem a DSM-5-TR-ben, sem a BNO-11-ben (ICD-11) nem szerepel önálló diagnózisként. Egy 2022-es nemzetközi szakértői konszenzus javasolt rá diagnosztikai kritériumokat, de a besorolásáról a vita ma is tart.
Mi a különbség az orthorexia és az anorexia között?
Az anorexiában a fogyás vagy a testsúly megtartása a cél, az orthorexiában a táplálkozás „helyessége” és egészségessége áll a középpontban, a soványság hajszolása és a külső megjelenés nem központi kérdés. A kettő azonban átfedhet, és az orthorexia anorexiába is átfordulhat.
Ha valaki odafigyel az egészséges étkezésre, az már orthorexia?
Nem. Az egészséges étkezés iránti érdeklődés önmagában nem kóros; orthorexiáról akkor beszélnek, ha a merev szabályok már ártanak, például tápanyaghiányt, erős szorongást vagy a társas élet beszűkülését okozzák.
Kihez lehet fordulni orthorexia gyanújával?
Első lépésként a háziorvos, pszichológus vagy dietetikus segíthet, és szükség esetén evészavarokkal foglalkozó szakemberhez irányít. Minél korábban érkezik segítség, annál jobbak az esélyek a felépülésre.
Hogyan ellenőriztük ezt a cikket?
A cikk szakmai állításait a Zsebdoktor szerkesztősége 2026. október 14. vetette össze az alábbi forrásokkal. Minden forrásnál jelöljük, mit támaszt alá.
- Semmelweis Egyetem – Függőséghez vezethet az egészséges étrendhez való túlzott ragaszkodás (2024. 12. 30.) Beszámoló a modellek körében végzett vizsgálatról; intő jelek (baráti, családi étkezések kerülése), a tápanyaghiány korai jelei (hajhullás, töredező köröm, kimaradó menstruáció, fáradtság), és hogy az orthorexia anorexiához, bulimiához vezethet.
- Bogár N. és mtsai – Higher orthorexia tendency among female fashion models (Eating and Weight Disorders, 2024; PubMed) 179 női modell és 261 fős kontrollcsoport; orthorexiás hajlam a modellek 35,1, a kontrollok 20,2 százalékánál; a megjelenés éve 2024 (június), és hogy az orthorexia nem szerepel a DSM-5-ben.
- Donini L. M. és mtsai – A consensus document on definition and diagnostic criteria for orthorexia nervosa (Eating and Weight Disorders, 2022; PMC) Az orthorexia nem szerepel a DSM-5-TR-ben és az ICD-11-ben; következményei (tápanyaghiány, vérszegénység, hormonális zavarok, társas beszűkülés), társulása szorongással, depressziós tünetekkel, a média és a közösségi oldalak hatásával; a nemmel és életkorral való összefüggés nem igazolt; elhatárolás az anorexiától.
- Turner P. G., Lefevre C. E. – Instagram use is linked to increased symptoms of orthorexia nervosa (Eating and Weight Disorders, 2017; PubMed) Brit online felmérés (680 fő): az Instagram gyakoribb használata az orthorexiás tünetek erősebb jelenlétével járt együtt.
- Varga M. és mtsai – When eating healthy is not healthy: orthorexia nervosa and its measurement with the ORTO-15 in Hungary (BMC Psychiatry, 2014; PMC) Az orthorexia nem formális kórkép; az étrendi szabályok megszegése erős szorongással, bűntudattal és szégyennel jár.
- Pikó B. – Egészséges és problémás orthorexia (Orvosi Hetilap, 2025; REAL-MTAK) A problémás orthorexiában az egészségszorongás és a súlykontroll dominál; a prevenciós programokban az étrendi tájékoztatás mellett a kockázatokat is említeni kell.
- NHS – Eating disorders: overview Evészavar gyanújakor minél előbb orvoshoz kell fordulni; az evészavarokból fel lehet gyógyulni.
Zsebdoktor szerkesztőség
Laikus egészségmagazin vagyunk: a gyakori egészségügyi kérdéseket, tüneteket és laborértékeket magyarázzuk el érthetően, hiteles források alapján. Szerkesztési irányelveink:
- Minden szakmai állítást forrással vetünk össze
- Elsősorban magyar egészségügyi forrásokra építünk
- A forrásokat a cikk alján megnevezzük
- Nem adunk adagolási vagy kezelési tanácsot
- A frissítés dátumát mindig feltüntetjük
- A hirdetés jól elkülönül a tartalomtól
- MI-t használunk, de minden cikket ember ellenőriz
- Jelezzük, ha egy cikk MI-támogatással készült
