Alacsony limfocitaszám: gyakran átmeneti, de nem mindig

Az alacsony limfocitaszám, orvosi nevén limfopénia, sokszor egy múló állapot nyoma: egy influenza, egy szteroidkúra vagy súlyos testi megterhelés után a leleten is látszhat. Máskor viszont tartós okra utal, amelyet érdemes kideríteni. Hogy melyikről lehet szó, arra az eltérés mértékéből, tartósságából és a kísérő jelekből lehet következtetni.

Mikor számít alacsonynak a limfocitaszám?

A limfociták a fehérvérsejtek egyik fő csoportja, és főleg a vírusok elleni védekezésben van fontos szerepük. A leleten két soron is szerepelhetnek: a LYM% a fehérvérsejteken belüli arányukat, a LYM# a tényleges számukat mutatja. A Semmelweis Egyetem felnőtteknél a 20–40%-os arányt tekinti normálisnak.

Az abszolút számnál a Cleveland Clinic felnőtteknél az 1,0 ×10⁹/l (mikroliterenként 1000 sejt) alatti értéket nevezi limfopéniának, két év alatti gyerekeknél a 3,0 ×10⁹/l alattit. Az MSD Manual felnőttnél 1,5 ×10⁹/l-t ad meg alsó értékként, vagyis a források sem egységesek. Ezért a saját leleted tartománya a mérvadó; a két mérőszám jelentését a limfocita szócikke is összefoglalja.

Csak a százalék alacsony? Lehet, hogy nincs is hiány

Előfordul, hogy a leleten a LYM% mellett ott a csillag, a LYM# viszont rendben van. Ilyenkor a limfociták száma nincs a tartomány alatt, az arányukat egy másik, felszaporodott fehérvérsejt-típus tolhatja el. Egy sejttípus kóros megszaporodása a többiek százalékos arányát lefelé viszi.

Heveny fertőzésben például felszaporodhatnak a neutrofilek, és ilyenkor a limfociták aránya kisebbnek látszhat, pedig a számuk nem feltétlenül csökkent. Az első lépés ezért az abszolút szám megnézése. Ha az is alacsony, valódi limfopéniáról van szó, ha csak a százalék, inkább a többi sejttípust érdemes figyelni. A felszaporodott neutrofilekről a magas neutrofil granulocitáról szóló cikkünkben írtunk.

Átmeneti okok: amikor a szám általában rendeződik

Az MSD Manual a rövid ideig tartó limfopénia okai között ezeket sorolja fel:

• egyes vírusfertőzések, például az influenza, a COVID-19 és a hepatitisz;
• böjt;
• súlyos testi megterhelés;
• kortikoszteroidok szedése;
• kemoterápia és sugárkezelés.

Vírusfertőzés után a szám sokszor magától helyreáll, amikor a szervezet felépült. Ha nemrég influenzán estél át, az orvos egy későbbi ismételt vérképpel ellenőrizheti, visszaállt-e az érték.

A gyógyszer okozta csökkenés az MSD Manual szerint általában néhány napon belül javulni kezd, miután a szert elhagyják. Hogy elhagyható-e a szer, azt viszont csak a kezelőorvos döntheti el, egy leletérték miatt ne változtass a szedésen.

Tartós okok: ezekre gondol az orvos, ha nem múlik el

Ha az érték ismételt mérésnél is alacsony, és sem friss betegség, sem gyógyszer nem magyarázza, más okot kell keresni. Az MSD Manual szerint a tartós limfopénia leggyakoribb okai az előrehaladott HIV-fertőzés és az alultápláltság. Alultápláltságnál a fehérje, a B12-vitamin, a folsav és a cink hiánya is szerepet játszhat. Az MSD további tartós okokat is felsorol:

• autoimmun betegség, például lupusz, reumatoid artritisz vagy miaszténia;
• krónikus fertőzés, például a tuberkulózis szétszóródó (miliáris) formája;
• vérképzőszervi daganat, leukémia vagy limfóma;
• hosszan tartó szteroidkezelés vagy Cushing-kór;
• szarkoidózis.

Lehetséges ok az immunrendszert elnyomó gyógyszerek szedése és a túlzott alkoholfogyasztás is. Előfordul, hogy veleszületett immunhiány áll a háttérben, például a DiGeorge-szindróma vagy a súlyos kombinált immunhiány (SCID), amelyben a limfocitaszám tartósan nagyon alacsony lehet. Ha újszülöttnél vagy csecsemőnél a limfocitaszám tartósan alacsony, és ellenanyagból is kevés termelődik, genetikai vizsgálat is készül.

Mikor kell kivizsgálni?

Az alacsony limfocitaszám önmagában nem okoz tünetet: ha vannak panaszok, azok a háttérben álló betegségből erednek. A kivizsgálást ezek a helyzetek indokolják:

• az érték ismételt vérvételen is alacsony, és sem friss fertőzés, sem szteroid, sem kemo- vagy sugárkezelés nem magyarázza;
• visszatérő, súlyos vagy szokatlan fertőzéseid vannak;
• megnagyobbodtak a nyirokcsomóid, vagy az orvos megnagyobbodott lépet talál;
• fájdalmasak, duzzadtak az ízületeid, és bőrkiütés is jelentkezik;
• a vérkép más sora is eltér.

Ezek a jelek az ok felé is mutatnak: a megnagyobbodott nyirokcsomó vagy lép daganatra vagy HIV-re, az ízületi panasz és a kiütés autoimmun betegségre, a légúti fertőzés tünetei pedig vírusos eredetre utalhatnak. Nagyon alacsony értéknél az orvos HIV- és más fertőzésekre irányuló vizsgálatot kérhet, külön megszámoltathatja a T-, B- és NK-sejteket, és szükség esetén csontvelő-vizsgálatot is javasolhat. Súlyos limfopéniánál a fertőzések gyakoribbak és elhúzódóbbak lehetnek, nagyon kifejezett hiánynál pedig a fertőzések nehezen uralhatóvá válhatnak, ezért nem szabad elhanyagolni.

Három eset, három különböző teendő

Hogy egy alacsony limfocitaszám mögött mi állhat, azt jól mutatja három, egymástól nagyon különböző eset.

Egy negyvenes férfi tíz nappal egy COVID-fertőzés után rutinvérvételre megy. A LYM# 0,9 ×10⁹/l, minden más érték rendben van, és jól érzi magát. Itt a lezajlott vírusfertőzés a kézenfekvő magyarázat, amelyet egy későbbi kontroll igazolhat. Ha akkorra visszaáll az érték, az megnyugtató.

Egy reumás betegséggel élő nő hónapok óta szteroidot szed, és a leletein rendre alacsony a limfocitaszám. A hosszan tartó szteroidkezelés önmagában is okozhat ilyen eltérést, ezt a kezelőorvosa ismeri és figyelembe veszi. Az ő feladata mérlegelni, kell-e bármin változtatni.

Egy harmincas nőnél viszont ismételt vérvételen is 0,6 körüli a limfocitaszám, az utóbbi fél évben többször volt tüdőgyulladása, és a nyaki nyirokcsomói is duzzadtak. Ez már kivizsgálást igényel, amelynek része lehet a HIV-teszt és a limfocitatípusok külön megszámolása. Hogy pontosan mi következik, azt az orvos a leletek és a vizsgálat alapján dönti el.

A kezelés mindhárom esetben az okra irányul, ha egyáltalán szükség van rá.

Mit tehetsz, és mit kérdezz az orvostól?

Amíg az ok kiderül, a fertőzések megelőzésén van a hangsúly. A Cleveland Clinic az influenza és a COVID-19 elleni oltást, a rendszeres kézmosást, valamint a zsúfolt belső terek és a beteg emberek kerülését javasolja. A rendelésre vidd magaddal a korábbi leleteidet is, és mondd el, ha az utóbbi hetekben beteg voltál, böjtöltél, szteroidot vagy más gyógyszert szedtél, vagy sok alkoholt ittál. Ha közben lázas leszel, vagy egy fertőzés a szokásosnál tovább húzódik, ne várd ki a kontroll időpontját, jelentkezz korábban.

• Az abszolút szám is a tartomány alatt van, vagy csak az arány?
• Lehet-e köze az eltéréshez a nemrég lezajlott betegségemnek vagy a gyógyszereimnek?
• Hány hét múlva érdemes újra vért venni?
• Ha tartósan alacsony marad, milyen vizsgálat jön ezután?

A limfociták szerepéről és a magas értékről a limfocitákról szóló átfogó cikkünk szól, ha pedig a teljes fehérvérsejtszámod is alacsony, a fehérvérsejtszámról írt összefoglalónk segít értelmezni a leletet.