Elhízás: az ország negyede érintett
Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában. A túlsúlyos emberek esetében nagyobb a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt, egyes daganatos megbetegedések kialakulásának esélye is.
Általános tájékoztatást ad, nem diagnózist és nem kezelési tanácsot. Ha panaszod van, vagy a leleteden eltérő értéket látsz, beszéld meg a háziorvosoddal. Gyógyszer szedését ne hagyd abba, és ne kezdd el orvosi javaslat nélkül. Sürgős esetben hívd a 112-t.
Röviden
- A WHO szerint felnőtteknél 25-ös testtömegindextől túlsúlyról, 30-tól elhízásról beszélünk, és az elhízás krónikus betegség.1
- A KSH szerint 2019-ben a 15 év felettiek 23,9%-a volt elhízott, 2025-ben 22,9%, a túlsúllyal együtt közel 60%.2
- Európai felnőtteknél férfiaknál 94, nőknél 80 centiméteres derékkörfogat fölött nő az elhízással összefüggő betegségek kockázata.3
- A túlsúly 13 daganattípus kockázatát növeli, köztük a változókor utáni emlőrákét és a petefészekrákét.4
- Már a testsúly 5–10 százalékának leadása is javíthatja az egészséget; a kezelés életmódváltásra épül, szükség esetén gyógyszerrel vagy műtéttel.16
Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában. Túlsúly és elhízás esetén nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt, egyes daganatos megbetegedések kialakulásának esélye is.
A WHO az elhízást krónikus betegségként tartja számon, amely számos egészségügyi problémával hozható összefüggésbe, beleértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és a rák bizonyos típusait. Az orvosok szerint a komplex kezelés elengedhetetlen, amelyhez több szakterület együttműködésére is szükség van. Az Elhízás Világnapja nemcsak a kezelési lehetőségekre, hanem a megelőzés fontosságára is felhívja a figyelmet, hiszen az NHS szerint már a testsúly 5–10 százalékának leadása is javíthatja az egészséget, és csökkentheti számos súlyos betegség kockázatát.
Magyarországon különösen súlyos a helyzet
Az Európai Bizottság és az OECD 2025-ös daganatügyi országprofilja szerint Magyarországon a túlsúly gyakorisága meghaladja az uniós átlagot, és a túlsúly a daganatos betegségek egyik fontos kockázati tényezője. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás egyre nagyobb problémát jelent: a KSH adatai szerint 2019-ben a 15 év felettiek 23,9%-a volt elhízott, ami növekedést mutatott a 2014-es 20,6%-os arányhoz képest. A 2025-ös felmérésben az elhízottak aránya 22,9% volt, a túlsúllyal együtt pedig a 15 év felettiek közel 60%-át érinti a súlytöbblet.
A tendencia világszinten is riasztó: a World Obesity Federation becslése szerint 2035-re a Föld minden negyedik lakója elhízással élhet, a gyermekkori elhízás pedig 2020-hoz képest több mint kétszeresére nőhet. A március 4-i világnaphoz kapcsolódva a Semmelweis Egyetem szakemberei is részt vettek egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol az elhízás komplex kezelésének fontosságáról volt szó.
Az elhízás összetett probléma
Az elhízás meghatározása sem mindig egyértelmű, hiszen több tényező befolyásolja. A testtömegindex (BMI) alapján 25-től túlsúlyról, 30-tól pedig elhízásról beszélünk, azonban a derékkörfogat is fontos mérőszám. Az elhízás hátterében nemcsak genetikai és fiziológiai tényezők állnak, hanem életmódbeli és kulturális hatások is, ami miatt a probléma sokkal bonyolultabb, mint korábban gondoltuk – hangsúlyozta Prof. Dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója.
A derékkörfogat a hasi zsír mennyiségét jelzi. Európai felnőtteknél férfiaknál 94, nőknél 80 centiméter fölött nő az elhízással összefüggő betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség kockázata, férfiaknál 102, nőknél 88 centiméter fölött pedig jelentősen.
Súlyos egészségügyi következmények
A WHO legfrissebb becslése szerint a kívánatosnál magasabb testtömegindex 2023-ban világszerte mintegy 3,7 millió halálesetért volt felelős. Egy angliai népegészségügyi jelentés szerint a 16–54 éves 2-es típusú cukorbetegek 90%-a túlsúllyal vagy elhízással él.
Az elhízás nemcsak a mindennapi életminőséget befolyásolja, hanem évente több mint 5 millió halálesetért felelős világszerte. A kutatások szerint a 2-es típusú cukorbetegek 90%-a túlsúllyal vagy elhízással küzd, de a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség kockázata is jelentősen megnő. Az elhízás hatása a mozgásszervi rendszerre is pusztító: ízületi problémák, krónikus fájdalmak és mozgáskorlátozottság alakulhat ki – mondta el Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
Daganatos megbetegedések és elhízás
Az elhízás és a rák közötti összefüggés egyre világosabb. A túlsúly az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerint 13 különböző daganattípus kialakulásával hozható összefüggésbe, ideértve a gyomor felső részének daganatát, a májrákot, valamint a nőket érintő emlőrákot (a változókor után) és petefészekrákot. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója kiemelte, hogy ezeknél a daganattípusoknál az elhízás nemcsak a kialakulás esélyét növeli, hanem a betegség kilátásai is rosszabbak lehetnek.
A nőket különösen érinti az elhízás miatti megbélyegzés
Az MSD Manual szerint az elhízás nőknél menstruációs zavarokkal, meddőséggel és a vetélés nagyobb kockázatával is összefügghet. Emellett a nőket a testsúlyuk miatti társadalmi megbélyegzés is különösen érintheti: a közösségi médiában megjelenő negatív megjegyzések, a szigorúbb szépségideálok és a várandósság alatti elvárások mind hatással vannak a mentális egészségükre. Ez pedig befolyásolhatja az elhízás kezelését is, hiszen a negatív kritikák csökkenthetik a fizikai aktivitás iránti motivációt.
Az elhízás kezelése közös felelősség
Az elhízás nemcsak a testet, hanem a lelket is megviseli. A folyamatos súlykontroll, a sikertelen fogyókúrák, a fájdalom és a társadalmi ítélkezés komoly mentális terheket ró az érintettekre. A szorongás, az alvászavarok (például az alvás közbeni légzéskimaradás) és a depresszió is gyakran társul az elhízáshoz. A megfelelő pszichológiai támogatás ezért kiemelten fontos az elhízással élők számára.
A szakértők szerint az elhízás kezeléséhez személyre szabott megközelítésre van szükség, amelyben háziorvosok, endokrinológusok, dietetikusok és mozgásszervi szakemberek együtt dolgoznak a páciensek támogatásán. A kezelés magában foglalhatja a megfelelő étrendi iránymutatásokat, rendszeres mozgásprogramokat, viselkedésterápiát, valamint szükség esetén gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozásokat is.
Ahhoz, hogy az elhízás kezelése hatékony legyen, szükség van a társadalom szemléletváltására is. „Egyre többet tudunk arról, hogy az elhízás hátterében milyen biológiai mechanizmusok állnak, és miért olyan nehéz a fogyás. Ez nem mindig az egyén hibája, ezért ítélkezés helyett támogatásra és megértésre van szükség” – hangsúlyozta Prof. Dr. Bedros J. Róbert.
Az elhízás globális probléma, amely egyre súlyosabb méreteket ölt, ezért fontos, hogy mindenki megértse: ez nem csupán egyéni, hanem társadalmi felelősség is.
Mikor fordulj orvoshoz?
- ha a derékkörfogatod meghaladja a testmagasságod felét,
- ha a testtömegindexed 30 vagy afölött van, vagy túlsúly mellett magas vérnyomásod vagy cukorbetegséged is van,
- ha hangosan horkolsz, alvás közben kimarad a légzésed, és napközben álmos vagy,
- ha önállóan nem sikerül fogynod, és szakmai segítségre, testsúlycsökkentő programra van szükséged,
- ha a testsúlyod miatt tartósan levert vagy szorongó vagy,
Gyakori kérdések
Milyen kezelési lehetőségek vannak elhízásra?
Az alap a kalóriaszegényebb, kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás és a viselkedésterápiás támogatás. Ha ez nem elég, orvos gyógyszeres kezelést javasolhat, súlyos elhízásnál pedig testsúlycsökkentő műtét is szóba jöhet.
Kinek javasolható testsúlycsökkentő műtét?
Az NHS szerint általában 40-es vagy afölötti testtömegindexnél, illetve 35 fölött, ha olyan betegség is fennáll, például 2-es típusú cukorbetegség vagy magas vérnyomás, amelyen a fogyás javíthat. A döntést mindig orvosi kivizsgálás előzi meg.
Milyen gyorsan érdemes fogyni?
Az NHS heti fél–egy kilogramm fogyást tart reálisnak és biztonságosnak. Ehhez napi 45–60 perc mozgást és kevesebb zsíros, cukros ételt, illetve alkoholt javasol.
Mekkora szerepe van az örökletes tényezőknek az elhízásban?
Az MSD Manual szerint a gének az emberek 40–60 százalékánál befolyásolják a testtömegindexet. Emellett a környezet, az alváshiány és egyes gyógyszerek is hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz.
Hogyan ellenőriztük ezt a cikket?
A cikk szakmai állításait a Zsebdoktor szerkesztősége 2026. október 14. vetette össze az alábbi forrásokkal. Minden forrásnál jelöljük, mit támaszt alá.
- WHO – Obesity and overweight (tájékoztató) A BMI-határok (25 túlsúly, 30 elhízás), az elhízás krónikus betegség, 2023-ban 3,7 millió haláleset a kívánatosnál magasabb BMI miatt, a kezelés elemei (viselkedésterápia, táplálkozási tanácsadás, gyógyszer, műtét).
- KSH – A népesség megoszlása tápláltság szerint a testtömeg-index (BMI) alapján (STADAT 4.1.1.42.) Az elhízottak aránya a 15 év felettiek körében: 2014-ben 20,6%, 2019-ben 23,9%, 2025-ben 22,9%; a túlsúlyosak aránya 2025-ben 35,7%.
- Public Health England – Adult obesity and type 2 diabetes A 16–54 éves 2-es típusú cukorbetegek 90%-a túlsúlyos vagy elhízott; a derékkörfogat fokozott kockázati határa férfiaknál 94, nőknél 80 cm, a jelentősen fokozotté 102, illetve 88 cm.
- CDC – Obesity and Cancer A túlsúly és az elhízás 13 daganattípus nagyobb kockázatával jár, köztük a felső gyomorrész, a máj, a petefészek és a változókor utáni emlő daganatával.
- World Obesity Federation – Economic impact of overweight and obesity to surpass $4 trillion by 2035 2035-re minden negyedik ember elhízással élhet, a gyermekkori elhízás 2020-hoz képest több mint kétszeresére nőhet.
- NHS – Obesity A testsúly 5–10%-ának leadása javíthatja az egészséget; a kezelés (étrend, mozgás, viselkedésterápia, gyógyszer, műtét) és a műtét BMI-feltételei; mikor kell orvoshoz fordulni (derékkörfogat a testmagasság fele fölött).
- MSD Manual (fogyasztói kiadás) – Obesity Az elhízás szövődményei (meddőség, menstruációs zavar, vetélés, alvási apnoe, depresszió, szorongás), a gének szerepe (40–60%), a kezelés alapelvei.
- Európai Bizottság / OECD – EU Country Cancer Profile: Hungary 2025 Magyarországon a dohányzás, a lerészegedés és a túlsúly gyakorisága is meghaladja az uniós átlagot, ezek a daganatos betegségek kockázati tényezői.
Zsebdoktor szerkesztőség
Laikus egészségmagazin vagyunk: a gyakori egészségügyi kérdéseket, tüneteket és laborértékeket magyarázzuk el érthetően, hiteles források alapján. Szerkesztési irányelveink:
- Minden szakmai állítást forrással vetünk össze
- Elsősorban magyar egészségügyi forrásokra építünk
- A forrásokat a cikk alján megnevezzük
- Nem adunk adagolási vagy kezelési tanácsot
- A frissítés dátumát mindig feltüntetjük
- A hirdetés jól elkülönül a tartalomtól
- MI-t használunk, de minden cikket ember ellenőriz
- Jelezzük, ha egy cikk MI-támogatással készült
