Összfehérje a vérben: magas és alacsony érték, és mit néz mellette az orvos

Az összfehérje a vérben keringő fehérjék együttes mennyisége, két nagy csoport összege: az albuminé és a globulinoké. Gyakran a rutin vérvétel része. Ha eltér a tartománytól, érdemes azt is megnézni, melyik csoport mozdult el, és mit mutatnak mellette a máj- és veseértékek.

Miből áll az összfehérje?

A vér fehérjéinek nagyobb része albumin. Ez a fehérje abban segít, hogy a folyadék ne szivárogjon ki az erekből, és szállítóként hormonokat, gyógyszereket, vitaminokat visz a vérrel. Az albumint a máj állítja elő.

A maradékot globulinoknak nevezik. Részt vesznek a fertőzések elleni védekezésben és a tápanyagok szállításában, egy részüket a máj, más részüket az immunrendszer termeli. Maguk is több csoportra oszlanak (alfa-1, alfa-2, béta és gamma), és gyulladásban általában az alfa- és a gamma-globulinok szintje emelkedik. A gamma-globulint a B-sejtek, vagyis a fehérvérsejtek egyik csoportja termeli.

A rövid meghatározást az összfehérje szócikkében találod, a nagyobbik összetevőről pedig az albuminról szóló cikkünk szól részletesen.

Mikor kérik a vizsgálatot?

Az összfehérje sokszor egy átfogó anyagcsere-panel tagjaként kerül a leletre, egy rutin ellenőrzés részeként, akkor is, ha semmi panaszod nincs. Máskor kifejezetten azért kérik, mert táplálkozási problémák, máj- és vesebetegségek felismerésében és követésében segít.

Ilyen vizsgálatra adhat okot, ha a szövetekben felgyűlő folyadéktól megduzzad a lábad, a bokád vagy a hasad. A fáradtság, a megmagyarázhatatlan fogyás, az étvágytalanság, a hányinger és a hányás, a bőr vagy a szemfehérje besárgulása, illetve a véres vizelet szintén indok lehet. A sárgaság a májbetegség, a véres vizelet a vesebetegség gyakori tünete. Ha tehát ilyen panasz miatt kérték, az orvos az eredményt is ebben az összefüggésben fogja olvasni.

Mennyi a normális összfehérje?

Az eredményt általában g/l-ben adják meg. A Semmelweis Egyetem Központi Laboratóriuma felnőtteknél 66 és 83 g/l közötti tartománnyal dolgozik, a MedlinePlus 65–81 g/l-t közöl. Ha a leleted g/dl-ben adja meg, szorozd meg tízzel: a 7,2 g/dl éppen 72 g/l. A laborok módszere eltérhet, ezért a saját leleted mellett feltüntetett határokhoz mérd az értéket.

A lelet következő soraiban sokszor az albumint és az A/G hányadost találod. Ez utóbbi azt fejezi ki, hányszor annyi albumin van a vérben, mint globulin. A Semmelweis Egyetem referenciái között az albumin 35–52 g/l, a hányados 1,25–2,5. Ha a globulin nem szerepel külön, kiszámolhatod: az összfehérjéből vond ki az albumint. 72 g/l összfehérje és 45 g/l albumin mellett 27 g/l jut a globulinokra, a hányados így nagyjából 1,7.

Ez a számolás azért hasznos, mert ugyanaz az összeg egészen mást takarhat. Egy 70 g/l-es összfehérje lehet 45 g/l albumin és 25 g/l globulin, de lehet 35 és 35 is. Az első esetben a hányados 1,8, a másodikban 1,0, vagyis az összfehérje mindkétszer rendben van, a megoszlás mégis eltér: a második esetben alacsony a hányados, és ennek okát érdemes tisztázni. Az albumin ráadásul lassan változik: az MSD Manual szerint körülbelül 20 napos felezési ideje miatt a szintje jellemzően hetek alatt mozdul el, kritikus állapotban viszont gyorsabban.

Az eredményt sok gyógyszer befolyásolhatja, ezért mondd el, mit szedsz. Egyiket se hagyd abba magadtól, erről az orvos dönt. Ha a vizsgálat egy nagyobb vérvétel része, az orvos kérhet éhgyomrot a többi mérés miatt.

Mitől lehet alacsony az összfehérje?

Mivel a nagyobb rész albumin, ami az albumint csökkenti, az összfehérjét is lejjebb húzhatja. A lehetséges okok négy irányba vezetnek:

• A máj kevesebbet termel. Májbetegségben, például májzsugorban csökkenhet az albumin. Ha a májértékeid is eltérnek, a GOT-ról (ASAT) szóló cikkünk segít az értelmezésükben.
• A vese vagy a bél veszít fehérjét. Ilyen a nefrózis szindróma, a glomerulonefritisz (a vese szűrőegységeinek gyulladása) és a fehérjevesztő bélbetegség. A vese szűrőiről a nefronról szóló írásunk szól.
• Kevés jut be. Alultápláltságban, illetve felszívódási zavarban, például cöliákiában vagy Crohn-betegségben a szervezet nem jut elég tápanyaghoz.
• Vérzés és égés. Nagyobb vérzés és kiterjedt égés után is csökkenhet.

A gyakorlatban érdemes az albuminnal együtt nézni a számot. Ha az is alacsony, a máj, a vese, a bél vagy a táplálkozás felé vezethet a kérdés. Terhességben az alacsonyabb albumin önmagában normális.

Két példa mutatja a különbséget. Ha valakinek 58 g/l az összfehérjéje, 28 g/l az albuminja, és közben dagad a bokája, véres a vizelete, a vese kerül előtérbe, és az orvos vizeletvizsgálatot kérhet. Ha viszont 62 g/l összfehérje mellett az albumin 42 g/l, vagyis a tartományon belül van, a hiány a globulinokat érinti. Emögött máj- vagy vesebetegség is állhat, és az agammaglobulinémia is, amelyben a szervezet alig termel gamma-globulint.

Mitől lehet magas az összfehérje?

Magas értéket krónikus gyulladás vagy tartós fertőzés okozhat, például HIV, hepatitisz B vagy C. A háttérben a vérképző rendszer daganata, mielóma multiplex vagy Waldenström-betegség is állhat. A súlyos kiszáradás az albumint megemelheti, ez pedig az összfehérjén is látszhat.

Enyhe emelkedésnél az orvos azt is megnézheti, nem volt-e a vérvétel idején lázas betegséged, nem voltál-e kiszáradva, és mi látszik a vérképben, a gyulladásjelzőkben.

Ha a magas érték tartós, az orvos fehérje-elektroforézist kérhet, amely a globulinokat csoportokra bontja. A vizsgálat során elektromos térben választják szét a fehérjéket, amelyek így sávokba rendeződnek, és látszik, melyikből mennyi van. Emelkedett gamma-globulin kísérhet krónikus gyulladásos betegséget, például rheumatoid arthritist vagy lupuszt, akut fertőzést, krónikus májbetegséget és vérképzőszervi daganatot is. Az emelkedés mögött ismeretlen jelentőségű monoklonális gammopátia (MGUS) is állhat, ennek értelmezése az orvos feladata.

Mit néz mellette az orvos?

Az összfehérje egymagában nem ad diagnózist. Az orvos jellemzően ezekkel együtt értékeli:

• Albumin és A/G hányados. Ezekből derül ki, az albumin vagy a globulinok felől jön-e az eltérés. Alacsony hányados előfordulhat autoimmun betegségben (például lupuszban), májzsugorban és más májbetegségben, illetve vesebetegségben.
• Májbetegség. Krónikus májbetegségben az MSD Manual szerint az albumin gyakran csökken, az immunglobulinok szintje viszont sokszor emelkedik. A két változás ellentétes irányba húz, így ilyenkor a részeredmények beszédesebbek, mint az összeg.
• Vesefunkció. Az összfehérje a vese működéséről is ad jelzést, a pontosabb képhez az orvos a veseértékeket, köztük az eGFR-t is megnézheti.
• Panaszok. Az is sokat számít, milyen panasz miatt kérték a vizsgálatot: a duzzanat, a sárgaság vagy a véres vizelet más-más szerv felé tereli a figyelmet.

A leletmegbeszélésre ezekkel a kérdésekkel készülhetsz:

• Az albumin vagy a globulinok felől jön az eltérés?
• Rendben vannak a májértékeim és a vesefunkcióm?
• Befolyásolhatta az eredményt valamelyik gyógyszerem vagy egy friss betegség?
• Szükség van fehérje-elektroforézisre vagy vizeletvizsgálatra?
• Mikor érdemes megismételni a mérést?

Ha a lelet többi sorát is értelmeznéd, a laboreredmények magyarázatáról szóló összefoglaló segít eligazodni.