Vérlemezkeszám: kevés és sok trombocita, okok és teendők

A trombocita, magyarul vérlemezke, a vérkép része, a leleten többnyire PLT rövidítéssel szerepel. Ha mellette csillagot látsz, kétféle eltérés lehet: kevés vérlemezkénél a vérzékenység, sok vérlemezkénél inkább a rögképződés kérdése merül fel. Mindkét irányban ártalmatlan és komolyabb ok is állhat a háttérben, ezért az eredményt a tünetekkel és a vérkép többi értékével együtt kell nézni.

Mit csinál a vérlemezke, és hogyan mérik?

A vérlemezkék apró sejttöredékek, amelyek a csontvelőben képződnek, és csak 5–10 napig élnek a vérben. Ha egy ér megsérül, a sérülés helyén egymáshoz tapadnak, és a vér alvadási fehérjéivel közösen dugót, vérrögöt hoznak létre, amely elzárja a sebet. A lép a vérlemezkék nagyjából harmadát tárolja.

A vérlemezkeszámot a teljes vérkép részeként mérik, külön felkészülés nem kell hozzá. A laborleletek értelmezéséről általánosságban is olvashatsz, a PLT rövid összefoglalóját pedig a vérlemezke szócikkében találod.

Mennyi a normális trombocitaszám?

A Lab Tests Online UK szerint felnőtteknél a vérlemezkeszám általában 150 és 450 ×10⁹/l között van. A 150 alatti értéket trombocitopéniának, a 450 fölöttit trombocitózisnak nevezik. Egyes leletek és források a számot mikroliterenként adják meg, például 150 000–450 000/µl, ami ugyanazt jelenti, csak más mértékegységben. Az Oxfordi Egyetemi Kórházak immun trombocitopéniás (ITP-s) betegeknek szóló tájékoztatója 150 és 400 közötti normál tartományt említ, így a felső határ forrásonként is eltér: mindig a saját leleted tartománya a mérvadó.

Terhesség alatt a nők legfeljebb tizedénél a normál tartomány alá csökken a szám, és ha más ok nem igazolható, ezt terhességi trombocitopéniának tekintik. Ez valódi csökkenés, nem mérési hiba.

Mérési tévedés is előfordul: ha az érték meglepően alacsony, előfordulhat, hogy a vérlemezkék a mintacsőben lévő alvadásgátló miatt összetapadtak, csomókba álltak, és a készülék kevesebbet számolt. Ilyenkor másféle, citrátos csőbe veszik le újra a vért.

Kevés trombocita: mikor okoz vérzékenységet?

Enyhe csökkenésnél előfordul, hogy semmilyen panasz nincs. Hogy mi a teendő, az a csökkenés mértékétől, a vérzéses tünetektől és az egyéni helyzettől függ; nagyon alacsony számnál kezelés nélkül spontán, akár súlyos vérzés is jelentkezhet. A vérzékenység jelei lehetnek:

• kisebb vágásnál is elhúzódó vérzés, orrvérzés, ínyvérzés;
• könnyen kialakuló, megmagyarázhatatlan véraláfutások;
• apró piros pöttyök (petechia) vagy lilás foltok (purpura) a bőrön, gyakran a lábszáron;
• szokatlanul erős vagy hosszú menstruáció;
• vér a vizeletben vagy a székletben.

Az okok köre széles, például:

• vírusfertőzések, például mononukleózis, hepatitisz, kanyaró, parvovírus vagy citomegalovírus;
• egyes gyógyszerek, köztük bizonyos antibiotikumok, görcsgátlók, szívgyógyszerek és egyes véralvadásgátló injekciók;
• súlyos B12-vitamin- vagy folsavhiány;
• májbetegség, májzsugor, illetve a rendszeres nagyivás;
• immun trombocitopénia (ITP), amelyben az immunrendszer a saját vérlemezkéket pusztítja, valamint más autoimmun betegségek;
• a csontvelő működését érintő betegségek és kezelések, például leukémia, limfóma, kemo- vagy sugárterápia.

Az ITP a trombocitopénia egyik gyakori oka. Az oxfordi kórház ITP-s betegeknek szóló füzete szerint többnyire egy másik okból végzett vérvételen derül ki, kiváltó oka általában ismeretlen, és csak ritkán alakul ki vírusfertőzés után. Felnőttkorban általában kezelik, de jellemzően csak akkor, ha vérzéses tünetek jelentkeznek, vagy a szám nagyon alacsony, többnyire 20 alatti. Vérzéses tünet ITP-ben ritkán jelentkezik, amíg a szám 20, sőt 10 fölött van, műtét pedig 50 fölött biztonságosan elvégezhető. Ezek a küszöbök ITP-re vonatkoznak; más okú csökkenésnél, és hogy egy konkrét beavatkozás előtt mennyi a biztonságos érték, azt mindig az orvos mérlegeli.

Ha a csökkenés csak enyhe, és panaszt nem okoz, elég lehet rendszeres vérvétellel követni. Nagyon alacsony, például 20 ×10⁹/l alatti értéknél vagy nagy vérzésveszélynél vérlemezke-átömlesztés is szóba jöhet. A kezelés az októl függ, erről az orvos dönt.

Sok trombocita: reaktív vagy csontvelői eredetű?

A magas vérlemezkeszámnak két nagy csoportja van, és a kettő mást jelent. A reaktív, más néven másodlagos trombocitózisban a csontvelő egészséges, csak egy másik állapot hatására termel több vérlemezkét. A csontvelői eredetű formában maguk a vérlemezkét képző sejtek szaporodnak kórosan; ilyen például az esszenciális trombocitémia.

Reaktív trombocitózisnál a kezelés az okra irányul, és ha az rendeződik, a vérlemezkeszám is normalizálódik. A vashiány is emelheti a számot, ezért magas PLT mellett érdemes rákérdezni a vasháztartásra, például a ferritin értékére. Egyes gyógyszerek, például a kortikoszteroidok is megemelhetik a vérlemezkeszámot.

Ha a magas vérlemezkeszám tünetet okoz, ami inkább a csontvelői eredetű formára jellemző, az a MedlinePlus felsorolása szerint zsibbadás lehet a kézben és a lábban, fejfájás, szédülés, gyengeség, valamint a lábszár fájdalma, duzzanata és melegsége.

Az esszenciális trombocitémia diagnózisához az orvos a tüneteket és a vérképben talált magas számot értékeli, genetikai vizsgálattal a JAK2, a CALR vagy az MPL gén eltérését keresi, és néha csontvelő-vizsgálat is kell. Az MSD Manual szerint a súlyos szövődmény ritka, de életveszélyes lehet: nagyobb erekben kialakuló vérrög, például mélyvénás trombózis, stroke vagy szívinfarktus. Az érintettek élettartama általában normális.

Mire figyelj a lelet megbeszélésekor?

A számot átmeneti hatások is befolyásolják: a Lab Tests Online UK szerint megerőltető testmozgás vagy erős stressz átmenetileg megemelheti, menstruáció előtt pedig kissé alacsonyabb lehet. Mielőtt aggódni kezdenél, gondold végig, volt-e az utóbbi hetekben fertőzésed, műtéted, nagyobb vérzésed, vagy várandós vagy-e. Mondd el, milyen gyógyszereket és étrend-kiegészítőket szedsz. A korábbi leleteidet is vidd magaddal, hogy látsszon, új vagy régóta fennálló eltérésről van-e szó.

Egy példa: ha egy lázas vírusfertőzés után a PLT 135 ×10⁹/l, panaszod nincs, és a vérkép többi része rendben van, az orvos ismételt vérvétellel követheti az értéket. Ha ugyanez a szám kék foltokkal, ínyvérzéssel vagy más vérképeltéréssel társul, nagyobb eséllyel kér további vizsgálatot.

Kérdések, amelyeket érdemes feltenni:

• Lehet-e a mintacsőben történt összetapadás a háttérben, és kell-e citrátos csőbe ismételni?
• Milyen a vérkép többi értéke, például a fehérvérsejtek és a hemoglobin?
• Mikor ismételjük meg a vérvételt?
• Kell-e további vizsgálat, és mire figyeljek addig?

Sürgős jelek: mikor kell azonnal segítség?

Az oxfordi ITP-tájékoztató szerint erős vérzésnél vagy kiterjedt véraláfutásnál azonnal sürgősségi osztályra kell menni. Figyelmeztető jel lehet az orrból vagy a szájból jövő friss vér, vér a hányadékban, a székletben vagy a vizeletben, a fekete, szurokszerű széklet, valamint a lila kiütés, amely főleg a bokán és a lábszáron jelenik meg, és nyomásra sem halványul el.

A Cleveland Clinic szerint a súlyos trombocitopénia agyi vérzést is okozhat, ami életveszélyes állapot. Hívd azonnal a 112-t, ha erős, nem csillapodó vérzés lép fel, vagy hirtelen erős fejfájás, zavartság, beszédzavar, illetve kar- vagy lábgyengeség jelentkezik.

Ha a vérlemezkeszámod magas, és az egyik lábszárad fáj, duzzadt és meleg, az vérrögre utalhat: ilyenkor még aznap fordulj orvoshoz, és ha mellé légszomj vagy mellkasi fájdalom társul, hívj mentőt. A vérrög további jeleiről a mélyvénás trombózis tüneteiről szóló cikk ír.