Húgysav a vérben: a köszvény és a vesekő árulkodó jele

A húgysav a purinok lebontásakor keletkező salakanyag, amelyet a vese ürít a vizelettel. Ha túl sok termelődik belőle, vagy a vese nem üríti elég jól, felgyűlik a vérben, és kristályokat képezhet az ízületekben vagy a vesében. A magas érték ezért a köszvény és a vesekő egyik árulkodó jele, de sokaknál semmilyen panaszt nem okoz.

Honnan jön a húgysav?

A purinok a sejtjeinkben és sok ételben megtalálható anyagok. A szervezet folyamatosan bontja le az elöregedett sejteket, így a purinok egy része belülről származik, a többi ételekkel és italokkal érkezik. Lebontásuk végterméke a húgysav, amely oldott formában kering a vérben, majd nagyrészt a vesén át, kisebb részben a bélrendszeren keresztül távozik.

Az MSD Manual szerint a vér húgysavának nagy része nem az étrendből származik. A szint sokszor attól emelkedik meg, hogy a vese a kelleténél kevesebbet ürít, és ezt gyakran a génjeink határozzák meg, akkor is, ha a vese egyébként jól működik. Így fordul elő, hogy a köszvény és a magas húgysav családon belül halmozódik.

Mennyi a normál érték?

A hazai leleteken a húgysav µmol/l-ben szerepel. A Semmelweis Egyetem referenciaértékei felnőtteknél 150 és 400 µmol/l közé teszik, de a saját leleted tartománya számít, mert ez laboronként eltérhet. Amerikai oldalakon mg/dl-ben adják meg, ezt a számot ne vesd össze közvetlenül a sajátoddal.

A húgysavat köszvény gyanújakor, vesekő esetén és bizonyos daganatkezelések alatt is ellenőrzik. Daganatkezelés alatt azért mérik, hogy az emelkedést időben észrevegyék és kezelhessék. Vérből és vizeletből is mérhető. Ha a te értéked a tartomány alá esik, az ritka eset, és ritkán jár egészségügyi gonddal, a mögötte álló betegséget pedig más vizsgálatok mutatják ki.

Egyes gyógyszerek és a B3-vitamin (niacin) szedése is befolyásolhatja az eredményt, ezért mondd el az orvosnak, mit szedsz. Gyógyszert viszont csak orvosi utasításra hagyj abba. A legfontosabb tudnivalókat a laborértékek szótárának húgysav-szócikke foglalja össze.

Mi emeli a húgysavszintet?

A vese ürítése

A leggyakoribb ok a vese vagy a bélrendszer csökkent ürítése. Egyes vesebetegségek és gyógyszerek tovább ronthatják ezt, például egyes vízhajtók. Ha a húgysavad magas, az orvos a veseértékeidre, a kreatininre és az eGFR-re is ránézhet. Köszvényes betegeknél a romló vesefunkció tovább csökkentheti a húgysav ürítését, és ez súlyosbíthatja a betegséget.

Étrend és italok

A purinban gazdag ételek emelhetik a húgysavat. Ilyen a vörös hús és a belsőség, például a máj és a vese, valamint egyes tengeri ételek: a kagylók és a rákok, a szardella, a szardínia, a pisztráng és a tonhal. A húsleveseket, a húsos mártásokat, a heringet, a spárgát és a gombát is a purindús ételek közé szokás sorolni.

Az alkohol is emelheti a szintet. Az MSD Manual különösen a sört emeli ki, de a köszvény kockázati tényezői között a tömény ital és az alkoholmentes sör is szerepel. Egyes üdítőkben és édességekben található magas fruktóztartalmú kukoricaszirup szintén emelheti. Ha a purindús étrendhez sör vagy ilyen szirupos üdítő társul, az a húgysav termelését is fokozhatja, és a vese ürítését is ronthatja.

Az étrend hatását azért nem érdemes túlbecsülni. A szigorú, purinszegény diéta csak kis mértékben csökkenti a húgysavat, köszvényben így ritkán elég egymagában.

Egyéb okok

Magasabb húgysavval járhat az anyagcsere-szindróma is, amelyet a nagy derékbőség, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia vagy a magas vércukor és a kóros vérzsírszintek jellemeznek. Állhat mögötte vérképzőszervi daganat, például leukémia vagy mielóma, illetve a kemoterápia, amely során a gyorsan pusztuló daganatsejtekből sok purin szabadul fel. Terhességben a preeklampszia, a veszélyesen magas vérnyomással járó állapot is emelheti.

Köszvény: amikor a húgysav kristályokká áll össze

Ha a húgysav tartósan magas, tűszerű kristályok rakódhatnak le az ízületekben és körülöttük. Ez a köszvény, amely legtöbbször a nagylábujj tövében kezdődik, de a boka, a térd, a csukló és a könyök is érintett lehet. A roham hirtelen, gyakran éjszaka jön: az ízület megduzzad, meleg és vörös lesz, és már az érintése is fáj. Az első rohamok általában egy ízületet érintenek, és 7–10 napig tartanak. Más eredetű ízületi panaszokról az ízületi fájdalomról szóló cikkünkben olvashatsz.

Rohamot kiválthat egy lázas betegség, sok alkohol vagy egy nagyon bőséges étkezés, valamint bizonyos gyógyszerek elkezdése. A köszvény férfiaknál gyakoribb, főleg idősebb korban, nőknél többnyire a változókor után jelentkezik.

A húgysavszint roham közben normális is lehet, a vérvétel tehát önmagában nem dönti el, köszvényről van-e szó. A diagnózist az erősíti meg, ha az ízületből vett folyadékban mikroszkóppal húgysavkristályokat találnak. Az NHS szerint a háziorvos rákérdezhet az étkezési és ivási szokásaidra, megmérheti a húgysavat, és ha a kép nem egyértelmű, reumatológushoz irányíthat.

A kezeletlen, ismétlődő rohamok idővel károsíthatják az ízületeket, és a bőr alatt kemény csomók, úgynevezett tofuszok jelenhetnek meg, jellemzően a fülön, az ujjakon vagy a könyök körül. Gyakori rohamok vagy tartósan magas húgysav esetén az orvos húgysavszint-csökkentő kezelést javasolhat, amelyet panaszmentes időszakban is rendszeresen szedni kell.

Vesekő és húgysav

A vesekövek nagy része kalciumból áll, a maradékban húgysav, cisztin vagy struvit is lehet. A húgysavkő az MSD Manual szerint szinte mindig a túlzottan savas vizelet miatt alakul ki. Köszvényes betegeknél is kialakulhat vesekő, amely kalciumból és néha húgysavból áll. Ha a vesekő oka a kérdés, az orvos 24 órás vizeletgyűjtést kérhet, hogy megmérje, mennyi húgysav ürül.

A kis kövek gyakran észrevétlenül távoznak. A nagyobbak erős fájdalmat okozhatnak, amely jellemzően a has oldalsó részén vagy a derékban kezdődik, a lágyék felé sugározhat, és hullámokban erősödik, gyengül. Kísérheti hányinger, zavaros vizelet, láz vagy hidegrázás. A kevés folyadékfogyasztás és egyes gyógyszerek, köztük a vízhajtók is növelik a kőképződés esélyét.

Magas húgysav tünet nélkül: mi a teendő?

A magas húgysav nem mindig jelent kezelendő betegséget, és sokan élnek vele panasz nélkül. Hogy miért lesz köszvényes az egyik ember, és miért nem a másik ugyanakkora értékkel, az ma sem ismert. A döntést az orvos hozza meg, a többi leleted, a kórelőzményed és a panaszaid alapján.

Ami a mindennapokban rajtad múlik: legyenek alkoholmentes napjaid a héten, igyál elég folyadékot, ne fogyassz sok cukros italt és nassolnivalót, túlsúly esetén fogyj, de villámdiéta nélkül. Ha orvoshoz mész, ezek a kérdések segíthetnek:

• Mennyire tér el az értékem, és érdemes megismételni a vérvételt?
• Rendben van a vesefunkcióm?
• Okozhatja az emelkedést valamelyik gyógyszerem?
• Kell-e figyelnem a vesekőre, vagy kérjünk vizeletvizsgálatot?