Alacsony hemoglobin: vérszegénység, fáradtság, és ami mögöttük állhat

Az alacsony hemoglobin azt jelenti, hogy a véredben kevesebb az oxigénszállító fehérje a kelleténél, ami vérszegénységre utal. A vérszegénység csak az állapotot írja le, az okát nem árulja el. Fáradtság, kifulladás, sápadtság kísérheti, enyhe, lassan kialakuló formája viszont tünetmentes is lehet, és csak egy rutin vérvételen derül ki.

Mikor számít alacsonynak a hemoglobin?

A vérszegénység kimondásához az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határát használják: felnőtt férfiaknál a 130 g/l, nőknél a 120 g/l alatti hemoglobin számít vérszegénységnek. Ugyanezzel a határral dolgozik a hazai vaspótlási szakmai konszenzus is, amelyet a Semmelweis Egyetem Iron Board nevű munkacsoportja tett közzé 2024-ben az Orvosi Hetilapban. Várandósság alatt alacsonyabb a küszöb, 110 g/l. A második trimeszterben a hemoglobin átmenetileg nagyjából 5 g/l-rel csökken, ezért ebben a szakaszban 105 g/l a határ.

A leleteden a labor saját referenciatartománya áll, és ez néhány egységgel eltérhet a WHO-határtól. A Semmelweis Egyetem Központi Laboratóriumának listáján például a női alsó határ 120, a férfi 135 g/l. Ha férfi vagy, és a számod 130 és 135 g/l közé esik, kérdezd meg az orvost, hogyan értékeli. A normál tartományról és a magas értékről a hemoglobinról szóló átfogó cikkünk szól, a rövid meghatározás a hemoglobin szócikkében olvasható.

Mi állhat a vérszegénység hátterében?

A vérszegénység okainak többsége három nagy csoportba sorolható: vérvesztés, a vörösvértestek csökkent termelése és fokozott pusztulása. A vas, a B12-vitamin és a folsav hiánya a csökkent termelés körébe tartozik, és a hétköznapokban gyakran szóba kerül. Egy alacsony hemoglobin mögött egyszerre több ok is állhat.

Vérvesztés

A vérvesztés lehet hirtelen, például sérülés, műtét, szülés vagy emésztőrendszeri vérzés miatt, és lehet tartós, szinte észrevétlen. A lassú, krónikus vérzés forrásai között szerepel az erős menstruáció, a fekély, az emésztőrendszeri polip, az aranyér, az orrvérzés, valamint a húgyhólyag, a vese és az emésztőrendszer daganata.

Vashiány

A tartós vérvesztés előbb-utóbb kiüríti a vasraktárakat, és a csontvelő kevés vasból kevesebb hemoglobint tud gyártani. A hazai konszenzus a vashiány leggyakoribb okaként a gyomor-bél rendszeri vérzést és nőknél a menstruációs vérvesztést nevezi meg, ezeket követi a kevés vasbevitel és a rossz felszívódás. Rendszeresen menstruáló nőknél a vashiány tízszer gyakoribb, mint az azonos korú férfiaknál. Az NHS a terhességet is a nagyon gyakori okok közé sorolja. A vasháztartás állapotáról a ferritin és a transzferrin-szaturáció ad képet.

B12-vitamin- és folsavhiány

Ezek a hiányállapotok a vörösvértestek termelését csökkentik. Az NHS szerint az Egyesült Királyságban a B12-hiány leggyakoribb oka a vészes vérszegénység (perniciózus anémia), egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer megtámadja a gyomor azon sejtjeit, amelyek a B12 felszívódásához szükséges anyagot termelik. Okozhatja a hús, a hal és a tejtermékek kerülése, bélbetegség, gyomorműtét, és egyes gyógyszerek, köztük bizonyos gyomorsavcsökkentők és vércukorcsökkentők is. Folsavhiány kialakulhat egyoldalú étrend, nagy mennyiségű alkohol, cöliákia miatt, vagy amikor a szükséglet nő, például terhességben. Részletesen a B12-vitamin-hiányról szóló cikkünk foglalkozik vele.

Krónikus betegség és egyéb okok

Tartós gyulladás, fertőzés vagy daganatos betegség is csökkentheti a vörösvértest-termelést. Ilyenkor a vasraktár akár tele is lehet, a vas mégsem jut el a csontvelőhöz; ezt funkcionális vashiánynak hívják. A krónikus vesebetegség, az alultápláltság és a terhesség is szerepel a lehetséges okok között. A fokozott pusztulás mögött autoimmun folyamat, megnagyobbodott lép vagy öröklött vörösvértest-betegség, így talasszémia vagy sarlósejtes betegség állhat, a csökkent termelés mögött pedig az alkoholbetegség és a csontvelő betegségei is.

Kiknél gyakoribb?

A konszenzus több csoportnál is kiemeli, milyen gyakori a vashiány. A várandósok 40–50 százalékát érinti vashiányos vérszegénység. Sportolóknál a vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány, amely a női sportolók 15–35, a férfi sportolók 3–11 százalékánál fordul elő. Kamasz lányoknál, ha rendszertelen a menstruációjuk, 9–11 százalékban alakul ki vashiány, és a vegetáriánus vagy vegán étrend is növeli a kockázatot gyerekkorban. Ha valamelyik csoportba tartozol, beszéld meg az orvossal, milyen gyakran érdemes ellenőrizni a vérképedet.

Milyen tünetekre figyelj?

A tünetek erőssége attól függ, mennyire súlyos a vérszegénység, és milyen gyorsan alakult ki. Az enyhe forma gyakran fáradtságot és gyengeséget okoz, a súlyosabb szédülést, ájulásérzést, sápadtságot, szapora légzést, mellkasi fájdalmat és terheléskor lábgörcsöt is. Ha a hemoglobin gyorsan csökken, a panaszok gyakran erősebbek.

Vashiányban a fáradtság mellett gyakori a légszomj, a csökkent terhelhetőség, a szívdobogásérzés, a sápadtság és a fejfájás. Ritkábban fülzúgás, furcsa ízérzés, viszketés, fájós nyelv, hajhullás vagy nyelési nehézség jelentkezik, és az is előfordul, hogy valaki nem ételnek való dolgok, például papír vagy jég után vágyik. Ha az agy kevesebb oxigént kap, szédülés, levertség és a gondolkodási funkciók romlása is jelentkezhet. A hazai konszenzus szerint a gondolkodási funkciók több vizsgálatban javultak, miután a vasraktárak rendeződtek.

Néhány kísérő jel az ok felé is mutat. A fekete, kátrányszerű vagy véres széklet, a véres vizelet és a vérköhögés vérzésre, a sötét vizelet és a sárgaság a vörösvértestek pusztulására, a kéz és a láb égő, szúró érzése B12-hiányra utalhat. A vérzésre utaló jelekkel akkor is fordulj orvoshoz, ha egyébként jól érzed magad.

A B12-hiány idegrendszeri jelei közé a zsibbadás, a bizsergés és az egyensúlyzavar is tartozik. Idős korban a vérszegénység zavartságban, nyugtalanságban vagy levertségben is megmutatkozhat. Az MSD hangsúlyozza, hogy a vérszegénység nem az öregedés természetes velejárója, az okát idős korban is mindig keresni kell.

Hogyan derül ki az ok?

Az első lépés a vérkép többi sorának átnézése. Az MCV a sejtek méretét, az MCH és az MCHC a hemoglobintartalmukat írja le, így már a kis vérképből látszik, kis- vagy nagysejtes vérszegénységről van-e szó. Erről az MCH-ról és MCHC-ről szóló cikkünk ír bővebben. A vérkenet mikroszkópos vizsgálata, ritkábban csontvelőminta is segíthet az ok tisztázásában.

Vashiány gyanújánál a hemoglobin mellett a vasforgalmi értékeket is meg kell nézni: a szérumvasat, a transzferrint, a transzferrin-szaturációt és a ferritint. A ferritint mindig CRP-vel együtt kell mérni, mert gyulladásban a ferritin megemelkedhet, és elfedheti a hiányt. A háziorvos az életmódodról és a kórelőzményedről is kérdez, és ha az ok nem világos, székletvizsgálatot is kérhet rejtett vér kimutatására.

Mi a teendő, és mit kérdezz az orvostól?

A kezelés az októl függ: vaspótlás csak igazolt vashiány esetén indokolt. Súlyos vérszegénységnél vérátömlesztésre is szükség lehet. Ha a vérvesztés megszűnt, a vérkép vaspótlás mellett két-négy hét alatt rendeződhet, a raktárak feltöltődése viszont több hónapig tarthat, ezt ismételt vérvételekkel követik.

• Mi okozhatja nálam a vérszegénységet, és milyen vizsgálatokkal derítjük ki?
• Kis- vagy nagysejtes a vérszegénységem, és ez mire utal?
• Kell-e ferritint és CRP-t is mérni, vagy B12-vitamint és folsavat?
• Szükség van-e székletvizsgálatra rejtett vérzés miatt?
• Csökkentheti-e valamelyik gyógyszerem a B12-vitamin szintjét?
• Mikor lesz a kontrollvérvétel, és milyen javulásra számíthatok?

Van, amikor nem szabad a rendelési időre várni. Mellkasi fájdalom, ájulásérzés vagy nyugalomban is jelentkező légszomj súlyos vérszegénység jele lehet. Ha vért hánysz, és közben szédülsz, gyengének érzed magad, szaporán veszed a levegőt, vagy fekete a székleted, az is azonnali ellátást igényel, ahogy a hirtelen, nagy mennyiségű vérzés is. Ilyenkor hívd a 112-t.