MCH és MCHC: a vérkép két rövidítése, amely a vérszegénység típusát mutatja

Az MCH és az MCHC a vérkép két számított értéke, és mindkettő a vörösvértestekben lévő hemoglobinról szól. Az MCH azt mutatja, átlagosan mennyi hemoglobin jut egy sejtre, az MCHC pedig azt, milyen sűrűn van benne. Vérszegénységnél ezekből és az MCV-ből tudja az orvos szűkíteni a lehetséges okokat.

Mit mér az MCH, és mit az MCHC?

Az oxigént a vörösvértestekben a vastartalmú hemoglobin köti meg és viszi tovább. Az MCH (mean corpuscular hemoglobin) az egy vörösvértestre jutó átlagos hemoglobinmennyiség, pikogrammban. Az MCHC (mean corpuscular hemoglobin concentration) a sejt méretét is figyelembe veszi: a hemoglobin koncentrációját adja meg a sejten belül.

Képzeld el a vörösvértestet egy kis zsákként. Az MCH azt mondja meg, mennyi rakomány van benne, az MCHC pedig azt, mennyire telt a zsák a méretéhez képest. Egy kisebb zsákban kevesebb fér el, ezért az MCH általában a sejtmérettel együtt mozog.

Egyiket sem mérik közvetlenül. A vérképautomata a hemoglobinból, a vörösvértestszámból és a sejtek méretéből számolja ki őket. Az MCV-vel együtt ezt a hármast vörösvértest-indexeknek hívják, és többnyire a vérszegénység okának felderítésére használják. Ha csak a lényeg érdekel, a laborértékek szótárának MCH és MCHC szócikke röviden összefoglalja.

Mennyi a normális MCH és MCHC?

Felnőttekre vonatkozó példa a Semmelweis Egyetem Központi Laboratóriumának referencialistájából:

A laborok határai között néhány egység különbség előfordul, ezért a saját leleteden szereplő tartományhoz viszonyíts. Külföldi leleten az MCHC g/dl-ben is szerepelhet: a MedlinePlus például 32–36 g/dl-t, azaz 320–360 g/l-t közöl, az MCH-ra pedig nőknél 26–33, férfiaknál 27–33 pikogrammot. Az átváltáshoz elég tudni, hogy a g/l-ben megadott szám a g/dl-es tízszerese.

Alacsony MCH és MCHC: kevesebb hemoglobin a sejtekben

Ha a sejtekben a szokásosnál kevesebb a hemoglobin, a vérszegénységet hipokrómnak, azaz halványnak nevezik, és a hátterében gyakran vashiány áll. Alacsony MCH és MCHC tartós gyulladással járó betegségben és talasszémiában is előfordul. A talasszémia öröklött vérbetegség, amelyben a hemoglobin képzése zavart. Tartós gyulladást pedig krónikus fertőzés, vese- vagy májbetegség és daganat is okozhat.

Vashiányban a sejtek kisebbek is lesznek. A vörösvértestek ilyenkor a hemoglobinkoncentrációjukat védik, és inkább a méretükből engednek. A halványság ettől még megjelenhet: a hazai vaspótlási konszenzus (Semmelweis Egyetem Iron Board, Orvosi Hetilap, 2024) egyik táblázata szerint vashiányban az MCV, az MCH és az MCHC is csökken, gyulladásos vagy daganatos betegségben csak kissé. Talasszémiában mindhárom szintén alacsony, a ferritin viszont normális, a vasraktár pedig ép. Kis, halvány sejteknél így a vasvizsgálat segít különbséget tenni, mert abból derül ki, kiürült-e a raktár.

Ha a ferritin normális, a sejtek mégis kicsik és halványak maradnak, az orvos további vizsgálatokra gondolhat. Ugyanebben a táblázatban talasszémiában a hemoglobin-elektroforézis, vagyis a hemoglobin típusainak szétválasztása kóros eltérést mutat, vashiányban és gyulladásban viszont normális. Ha a családban talasszémia vagy más öröklött vérbetegség fordult elő, mondd el az orvosnak: ilyenkor a vörösvértestek méretbeli szórását, az RDW-t is érdemes lehet megnézni.

A konszenzus szerint a vashiány hátterében leggyakrabban emésztőrendszeri vérzés, nőknél pedig a menstruációs vérvesztés áll, ezt követi a táplálékkal bevitt kevés vas és a felszívódási zavar. A vasraktárról a ferritinről szóló cikkünk, a kis sejtek egyéb okairól az alacsony MCV-ről szóló írásunk ad részletesebb képet.

Magas MCH és MCHC: nagy sejtek vagy gömb alakú sejtek

A magas MCH többnyire nagy vörösvértestekkel jár. Lehetséges okai közé tartozik a folsav- vagy B12-vitamin-hiány, a májbetegség, a tartós alkoholprobléma, a pajzsmirigy betegségei, valamint egyes gyógyszerek és kezelések, például a kemoterápia mellékhatása. Mivel a nagy sejtek okai hasonlók, érdemes elolvasni a magas MCV-ről szóló cikkünket is. Ha B12-vitamin-hiány gyanúja merül fel, a B12-vitamin-hiányról szóló írásunk a tünetekről és a vizsgálatokról is szól.

A magas MCHC más irányba mutat: azt jelzi, hogy a hemoglobin a szokásosnál sűrűbben tölti ki a sejteket, ami nem jár feltétlenül nagy sejtmérettel. Az MSD szakmai kézikönyve szerint a gömb alakú vörösvértestek, a szferociták MCHC-je magas lehet, és az öröklött szferocitózis jellemzői között is a megnövekedett MCHC szerepel. Ilyenkor a magas érték kicsi, gömb alakú sejtekkel társulhat, és az okot a vérkenet és további vizsgálatok tisztázzák.

Hogyan olvasd a három indexet együtt?

Hogy ilyenkor hogyan gondolkodik az orvos, azt két leegyszerűsített lelet mutatja meg. Egy negyvenes nő leletén a hemoglobin 112 g/l, az MCV 76 fL, az MCH 24 pg, az MCHC 305 g/l. A felnőtt nők tartományaihoz mérve (a Semmelweis-lista szerint hemoglobin 120–150 g/l, MCV 80–99 fL, valamint a fenti táblázat) mind a négy alacsony, a kép kis, kevés hemoglobint tartalmazó sejtekre utal. Ez illik a vashiányhoz, de a talasszémia és a tartós gyulladás is adhat hasonlót, ezért a következő lépés a vasvizsgálat.

Egy hatvanas férfinál a hemoglobin kissé alacsony, az MCV és az MCH viszont magas. Itt szóba jöhet a B12-vitamin és a folsav mérése, a máj- és a pajzsmirigyértékek ellenőrzése, és az orvos az alkoholfogyasztásra is rákérdezhet. Ha vérszegénység mellett az MCH és az MCV is normális, hirtelen vérvesztés, tartós betegség vagy veseelégtelenség is állhat a háttérben.

Gyerekeknél más mércével mérnek. A hazai konszenzus a gyermekkori vérszegénységek besorolásában 75 fL alatti MCV és 27 pg alatti MCH esetén beszél kissejtes, halvány (mikrocitás, hipokróm) formáról, 75 és 90 fL között pedig normál sejtméretről.

Az MSD szakmai kézikönyve szerint az MCH-nak önmagában nincs klinikai jelentősége. Mivel többnyire a sejtmérettel együtt mozog, az orvos az MCV-vel és a hemoglobinnal együtt értékeli, és a három szám együtt már arra utal, milyen típusú a vérszegénység. A sejtek méretbeli szórását egy negyedik szám, az RDW-CV írja le, amely a vashiány korai szakaszában is segíthet.

Mi a teendő, ha eltér az MCH vagy az MCHC?

Egy magas vagy alacsony MCH még nem feltétlenül ok az aggodalomra. Főleg akkor ad hasznos támpontot, ha vérszegénységre utaló panaszaid is vannak, például hamar elfáradsz, vagy gyakran fáj a fejed. Ha ilyesmit érzel, mondd el, mert a tünetek és a számok együtt adnak teljes képet. A rendelésen ezeket érdemes megkérdezni:

• Mennyire tér el az MCH és az MCHC a tartománytól, és hogyan illik ez az MCV-hez meg a hemoglobinhoz?
• Kell-e ferritint vagy teljes vasprofilt kérni?
• Magas MCH esetén kell-e B12-vitamint és folsavat mérni?
• Ha a ferritinem normális, szükség van-e hemoglobin-elektroforézisre?
• Mikor érdemes megismételni a vérképet?

Ha az orvos ismételt vérvételt kér, az MCH miatt külön előkészület nem kell. Ha viszont ugyanabból a mintából más értékeket is mérnek, előfordulhat, hogy éhgyomorra kell menned; erről a beutaló orvostól kapsz útmutatást.

Egy alacsony MCH láttán se kezdj saját elhatározásból vasat szedni. A hazai konszenzus a vaspótlás feltételeként szabja meg, hogy a vashiányt előbb igazolják, és a súlyosságát is felmérjék. Ez azért is számít, mert kis, halvány sejtek vashiány nélkül is előfordulnak, például talasszémiában.