Bazofil granulocita: a legritkább fehérvérsejt, és amikor számít az eltérése

A bazofil granulociták a fehérvérsejtek legritkább csoportja: a Cleveland Clinic szerint az összes fehérvérsejt kevesebb mint 1%-át adják. A leleten BASO% és BASO# jelöléssel szerepelnek a minőségi (differenciál) vérképben. Eltérésük általában véletlenül, egy más okból kért vérképen derül ki, és hogy számít-e, azt az orvos a többi értékkel és a panaszaiddal együtt ítéli meg.

Mit csinál a bazofil a szervezetben?

A bazofilek a csontvelőben képződnek. Érésük után a vérárammal keringenek, amíg el nem jutnak egy sérült szövetig. A granulociták közé tartoznak a neutrofilekkel és az eozinofilekkel együtt, és közülük ők vannak a legkevesebben, de ők a legnagyobbak.

Különösen fontos a szerepük az allergiás reakciókban: hisztamint és más anyagokat bocsátanak ki, így részt vesznek a reakció beindításában. A viszkető bőr, az orrfolyás és a könnyezés jelezheti, hogy a bazofilek dolgoznak. Heparin is felszabadul belőlük, amely a sérült területen gátolja a véralvadást, hogy a vér odajusson és a szövet gyógyulhasson. Az MSD Manual szerint a sebgyógyulásban, valamint a nagyon korai daganatok felismerésében és elpusztításában is szerepük van.

Az első találkozás az allergénnel, például a pollennel, még nem okoz panaszt, de érzékennyé teheti a szervezetet. Ilyenkor IgE típusú ellenanyag tapad a vérben keringő bazofilekhez és a szövetekben ülő, hozzájuk hasonló hízósejtekhez. Amikor ugyanaz az anyag később újra bejut, ezek a felszínükön IgE-t hordozó sejtek hisztamint, prosztaglandinokat és leukotriéneket szabadítanak fel, a környező szövet pedig megduzzadhat vagy begyulladhat. Az allergia elleni antihisztaminok éppen a hisztamin hatását fékezik.

A tömör meghatározást a bazofil szócikkében találod.

Mikor kér az orvos minőségi vérképet?

A bazofilszám a minőségi vérkép egyik sora: a fehérvérsejtek ötféle típusra bontott számát a mennyiségi vérképpel együtt adják ki. A vérképet sokféle ok miatt rendelik el. Ilyen a fáradtság, a gyengeség, a nehézlégzés, a véraláfutások, vagy ha az orvos fertőzésre, gyulladásra, az immunrendszer zavarára gondol. A minőségi vérkép segít a fertőzés, a vérszegénység és a leukémia felismerésében, és ezekben a betegségekben arra is jó, hogy kiderüljön, hat-e a kezelés.

Sok gyógyszer emelheti vagy csökkentheti a fehérvérsejtek számát. Ezért a vérvétel előtt mondd el az orvosnak, mit szedsz, az étrend-kiegészítőket is beleértve.

Hogyan számolják meg a bazofileket?

A méréshez nem kell külön vérvétel, és különösebb felkészülés sem. A laborban egy gép számolja meg, melyik fehérvérsejt-típusból mennyi van. Gyakran a vérkép mellé a vérkenet mikroszkópos átnézését is kérik: ilyenkor egy csepp vért üveglemezre kennek, és speciális festékkel megfestik, ami segít megkülönböztetni a fehérvérsejt-típusokat. Az eredményből az is kiderül, hogy az öt fehérvérsejt-típus (neutrofil, limfocita, monocita, eozinofil és bazofil) megfelelő arányban van-e egymáshoz képest.

Mikroszkóp alatt a bazofil gömb alakú sejt, kétlebenyes sejtmaggal, a festés után pedig a szemcséi apró lila pöttyökként látszanak. A vizsgálat azt is jelzi, ha kóros vagy éretlen fehérvérsejtek vannak a mintában.

Mennyi a normális bazofilszám?

A bazofil kétféle formában jelenhet meg a leleten. A BASO% azt mutatja, hogy a fehérvérsejtek hányad része bazofil, a BASO# a tényleges sejtszámot. A Semmelweis Egyetem Központi Laboratóriuma felnőtteknél 0–1%-os tartományt ad meg, az MSD Manual abszolút számban 0–0,3 ×10⁹/l-t, azaz legfeljebb 300 sejtet mikroliterenként. A saját leleted tartománya a mérvadó.

A BASO# úgy jön ki, hogy a fehérvérsejtszámot megszorozzák a bazofilek arányával, így a BASO# a fehérvérsejtszámtól is függ.

A százalékos érték viszont megtévesztő is lehet. Tegyük fel, hogy valakinek 7 ×10⁹/l a fehérvérsejtszáma, ebből 1% bazofil, vagyis 0,07 ×10⁹/l. Egy fertőzés vagy heveny stressz megemelheti a teljes fehérvérsejtszámot; ha az például 14 ×10⁹/l-re nő úgy, hogy a többlet más sejtekből adódik, a változatlan 0,07 ×10⁹/l bazofil már csak 0,5%-nak felel meg. A százalék tehát a felére esett, holott a bazofilek száma ugyanannyi maradt. A BASO# ezt a torzítást kiszűri, ezért érdemes a két sort együtt nézni.

Magas bazofilszám: allergiától a csontvelőig

A felszaporodást bazofíliának nevezik. Előfordulhat többek között:

• allergiás reakciókban,
• fertőzésekben, például bárányhimlőben,
• pajzsmirigy-alulműködésben, amelynek laborjeléről a magas TSH-ról szóló cikkünk szól,
• autoimmun és kötőszöveti betegségekben,
• lépeltávolítás után.

Kifejezett emelkedés a csontvelő egyes betegségeiben fordulhat elő. Ilyenek a mieloproliferatív daganatok, köztük a krónikus mieloid leukémia, a policitémia vera és a mielofibrózis. A felszaporodott bazofilek maguk is okozhatnak viszketést vagy más allergiás panaszt.

Az eltérés többnyire véletlenül, egy rutin vérképen derül ki, és az orvos a többi értékkel és a panaszaiddal együtt ítéli meg. Ha szükséges, további vizsgálatokkal keresi az okot, fertőzés, csontvelői probléma vagy más vérbetegség irányában. Csontvelő-mintavételre ritkán van szükség, súlyos vérbetegség gyanúja esetén kerül rá sor.

Alacsony bazofilszám: mikor van jelentősége?

Az alacsony értéket bazopéniának hívják. Kísérheti a pajzsmirigy-túlműködést, a heveny túlérzékenységi (allergiás) reakciókat és a fertőzéseket, de lehet gyógyszer-mellékhatás is, és előfordulhat súlyos sérülés vagy daganatos betegség mellett. A pajzsmirigy-túlműködés laborjeléről az alacsony TSH-ról szóló cikkünkben írtunk.

Ahol a labor tartománya nulláról indul, mint a Semmelweis Egyetemen, ott az alacsony érték nem is jelenik meg eltérésként. Más források alsó határt is megadnak: a Cleveland Clinic például 0,5–1%-ot tekint normálisnak, ehhez mérve a 0,5% alatti arány már alacsony.

Mit tegyél, ha eltér a bazofil?

Az eltérés maga általában nem okoz panaszt; amit érzel, többnyire az alapbetegségtől van. A kezelés is erre irányul, ha szükség van rá, a számra magára nem. A Cleveland Clinic szerint sem a magas, sem az alacsony érték nem jobb a másiknál: mindkettő mögött lehet könnyebben rendezhető ok, például gyógyszer-mellékhatás, és hosszabb gondozást igénylő betegség is.

Mielőtt az orvoshoz mész, érdemes összeszedni néhány dolgot. Ha van korábbi vérképed, vidd magaddal, mert abból kiderül, új keletű vagy régóta fennálló eltérésről van-e szó. Írd fel a szedett gyógyszereidet is. Gondold végig azt is, volt-e a vérvétel előtti hetekben fertőzésed, allergiás panaszod, és ismert-e nálad pajzsmirigy-betegség. Ezekből az orvos könnyebben megítéli, mi állhat az eltérés mögött.

A leletmegbeszélésen ezekre kérdezhetsz rá:

• Csak a BASO% esik a tartományon kívül, vagy a BASO# is?
• Eltér-e más érték is a vérképben, például a monocita vagy a limfocita?
• Lehet-e allergia, fertőzés vagy gyógyszer a háttérben?
• Kell-e pajzsmirigy-vizsgálat?
• Kell-e további vizsgálat, és mikor ismételjük meg a vérképet?