Fehérje a vizeletben: átmeneti jel vagy a vese figyelmeztetése

A vizeletleleten a fehérje sorában álló pluszjel sokakat megijeszt, pedig fehérje egészséges ember vizeletében is megjelenhet rövid időre, például láz, kiszáradás vagy kemény edzés után. Ha viszont újabb mérésnél is kimutatható, a vese szűrőinek sérülésére utalhat. A kettő között általában egy későbbi, ismételt vizsgálat tesz különbséget.

Hogyan kerül fehérje a vizeletbe?

A vérben sokféle fehérje kering, ezek közül az albumin van jelen a legnagyobb mennyiségben: a vérfehérjék nagyjából 60 százalékát adja. A vesék apró érgomolyagai, a glomerulusok kiszűrik a vérből a salakanyagot, a nagy fehérjemolekulákat viszont visszatartják. Ami mégis átjut rajtuk, azt a vékony vesecsatornák visszaveszik, és visszajuttatják a vérbe. A szűrőegységek működéséről a nefronokról szóló cikkünk ad részletesebb képet.

Az ép vese tehát csak nagyon kevés fehérjét enged tovább. Az MSD Manual szakmai változata a napi 150 mg-ot tekinti a vizelettel ürülő fehérje felső határának, albuminból ennek nagyjából az ötödét, napi 30 mg-ot. A vizeletben talált fehérje többnyire albumin, és a tesztcsík is elsősorban ezt érzékeli. Ha viszont a csatornák károsodnak, inkább kisebb fehérjék ürülnek, ezeket pedig a csík általában nem mutatja ki. A vérben mért albuminszint már más kérdés, arról az albumin vérszintjét bemutató írásunkban olvashatsz.

Kis mennyiségű fehérje általában semmilyen tünetet nem okoz. Sok fehérjétől a vizelet habossá válhat, ezért a tartósan habos vizeletet érdemes megemlíteni az orvosnak.

Átmeneti fehérje: láz, terhelés, testhelyzet

Előfordul, hogy a fehérje csak rövid ideig van jelen, aztán magától eltűnik. A megerőltető mozgás, a kiszáradás, az étrend, a stressz és a terhesség is átmenetileg megemelheti a vizelet fehérjetartalmát, ahogy a láz és a hideg is. Edzés vagy láz idején több vér áramlik át a vesén, ezért több fehérje is jut a vizeletbe. Ez a mennyiség általában napi 1 g alatt marad, és megszűnik, amint a vese vérátáramlása rendeződik. Maratoni futás után például egészséges embernél is kimutatható.

Külön csoport az úgynevezett ortosztatikus fehérjevizelés. Ilyenkor a normálisnál több fehérje főleg akkor ürül, amikor az ember áll vagy ül, fekvés után viszont nem. Az MSD Manual szerint gyermekeknél és serdülőknél fordul elő gyakrabban, a Cleveland Clinic a magas, vékony fiatalokat említi. Jóindulatú állapot, kezelést nem igényel. Harminc év alatt érdemes rá gondolni, és úgy igazolható, hogy a nappali és az éjszakai vizeletet külön gyűjtik: ha csak a nappaliban van több fehérje a kelleténél, ez a magyarázat.

Hamis pozitív eredmény is előfordul: a mintába került vér, ondó vagy hüvelyváladék is pozitív eredményt adhat. Ha menstruálsz, vagy vérzik az aranyered, szólj, mielőtt mintát adsz.

Amikor tartósan megmarad: a vese jelzése

Ha a fehérje több vizsgálaton is kimutatható, tartós fehérjevizelésről beszélnek. Ez valószínűleg vesebetegség vagy más betegség okozta vesekárosodás jele, és a fehérje mennyisége összefügg a károsodás mértékével. A tartós eltérés tehát mindenképpen kivizsgálást kíván.

Tartós fehérjevizelést okozhat például:

• a vese gyulladásos betegsége (glomerulonefritisz), vesefertőzés, vesekő, krónikus vesebetegség;
• cukorbetegség okozta vesekárosodás és a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás;
• egyes autoimmun betegségek, például a lupusz;
• szív- és érrendszeri betegség, szívelégtelenség;
• terhességben a preeklampszia;
• a mielóma multiplex, a vérrák egyik fajtája.

Ha nagyon sok fehérje ürül, a vér fehérjeszintje is csökkenhet. Ilyenkor duzzadhat az arc, a has, a láb és a boka, reggelente püffedt lehet a szem környéke, és fáradtság, légszomj is jelentkezhet. Napi nagyjából 3–3,5 g-tól nefrotikus tartományról beszélnek.

A vizeletbe jutó fehérje maga is mérgező a vesére, és károsítja. Hogy rendeződik-e, az a háttérben álló októl függ. Ha húgyúti vagy vesefertőzés okozta, a fertőzés gyógyulásával a vese gyakran rendbe jön. Ha egy gyógyszer állt a háttérben, annak elhagyása után a legtöbb esetben helyreáll a normális vagy közel normális működés. Magadtól viszont ne hagyj abba egyetlen gyógyszert sem: erről mindig az orvos dönt.

Cukorbetegség és magas vérnyomás: miért az ACR a döntő?

A vizeletben megjelenő kis mennyiségű albumin a cukorbetegség okozta vesekárosodás korai jele lehet, a hagyományos tesztcsík viszont nem mindig mutatja ki. Erre való egy érzékenyebb vizsgálat, a vizelet albumin-kreatinin aránya, röviden ACR. A labor ugyanabban a mintában az albumint és a kreatinint is megméri, és a kettő arányát adja meg. Mivel a kreatinin egyenletes ütemben ürül, az arányból egyetlen mintán is látszik, hogy a szokásosnál több albumin távozik-e.

A brit NICE irányelve szerint a cukorbeteg és a magas vérnyomású felnőtteknek a vér eGFR-értéke mellett ACR-vizsgálatot is fel kell ajánlani. Cukorbetegségben az ACR-t évente érdemes ellenőrizni. A cukorbetegség figyelmeztető jeleiről külön cikkünk szól, ha pedig már ismert a cukorbetegséged, kérdezz rá erre a vizsgálatra is.

Az ACR-eredményt három kategóriába sorolják:

Egyetlen emelkedett ACR még nem diagnózis. A NICE szerint a 3 és 70 mg/mmol közötti eredményt egy későbbi, reggeli első vizeletből meg kell erősíteni, 70 mg/mmol fölött ez már nem szükséges. A megerősített, legalább 3 mg/mmol-os érték számít klinikailag jelentős fehérjevizelésnek. Láz, gyulladás, egyes gyógyszerek és a kemény edzés is átmenetileg megnövelheti az albuminürítést, a megerősítő vizsgálatra ezért is van szükség. A vizeletből mért ACR párja a vérvételből számolt eGFR, amely azt becsüli, mennyire jól szűrnek a vesék.

Mit jelent a te leleted, és mi jön ezután?

Ha a vizeletleleten a fehérje sorában negatív eredmény áll, a tesztcsík nem mutatott ki fehérjét a mintában. A tesztcsík csak durva becslést ad arról, hogy nincs, kevés vagy sok fehérje van a mintában. Ha kevés vagy közepes mennyiséget mutat, egy későbbi mintán megismételhetik. Ha sok a fehérje, vagy a második mintában is megmaradt, a labor pontosan megméri a mennyiségét egyetlen mintából vagy 24 órás gyűjtött vizeletből. A fehérje csak egy sor a leleten: a pH-t, a nitritet vagy az üledéket a vizeletlelet sorait egyenként végigvevő cikkünk magyarázza el, tömören pedig a laborértékek szótárának vizeletvizsgálat-szócikke foglalja össze a főbb értékeket.

Pozitív tesztcsík után a vizeletet mikroszkóppal is megnézik. Ha minden más rendben van, és a fehérje a következő mintában már nincs ott, főleg ha előtte láz vagy nagy terhelés volt, átmeneti eltérés valószínű. Tartós fehérjénél vérvétel következik (kreatinin, eGFR, karbamid, vércukor), vese-ultrahangot is kérhetnek, és vesegyógyászhoz irányíthatnak. Ha sok fehérje ürül, vagy a vesefunkció is romlik, vesebiopszia is szóba jöhet. Ilyenkor apró szövetmintát vesznek a veséből, és mikroszkóppal keresik a károsodás okát.

Várandósan a vizelet fehérjetartalmát a terhesgondozás során rendszeresen ellenőrzik. A magas vérnyomás és a vizeletben megjelenő fehérje a preeklampszia korai jele lehet, és ezt a kismama általában maga nem veszi észre.

Ha a vizeletedben fehérjét találtak, ezeket érdemes megkérdezni az orvostól:

• Mennyi fehérje volt a mintában, és kell-e ismételni a vizsgálatot?
• Befolyásolhatta az eredményt a láz, az edzés vagy a menstruáció?
• Szükség van-e ACR-vizsgálatra vagy gyűjtött vizeletre?
• Rendben van az eGFR-em és a vérnyomásom?

A kezelés mindig az októl függ. Van, amikor nincs is rá szükség, máskor például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás rendezése a feladat. Sok ok jól kezelhető, ha időben kiderül, ezért a kontrollvizsgálatot ne halogasd.