Hematokrit: mennyi vörösvértest van a véredben, és mit jelent, ha eltér

A hematokrit (a leleten HCT vagy Ht) a vörösvértestek aránya a teljes vértérfogatban. Ha a leleten 0,42 vagy 42% áll, a véred térfogatának 42 százalékát teszik ki a vörösvértestek, a maradék nagyobbrészt folyékony vérplazma. Magas értéket leggyakrabban kiszáradás okoz, az alacsony többnyire vérszegénységre utal, de mindkét irányban vannak olyan okok is, amelyeket ki kell vizsgálni.

Mit mér valójában a hematokrit?

Képzeld el úgy a vért, mintha két részből állna: a sejtekből, amelyek közül a legtöbb vörösvértest, és a folyadékból, amelyben ezek úsznak. A hematokrit azt adja meg, hogy a teljes térfogat hány százalékát teszik ki a vörösvértestek. Az érték a vörösvértestek számától és méretétől függ, ezért általában együtt mozog a vörösvérsejtszámmal és a hemoglobinnal.

Mivel arányról van szó, a hematokrit két úton is elmozdulhat: változhat a vörösvértestek mennyisége, és változhat a plazmáé is. Ha kevesebb a folyadék a vérben, az arány akkor is nő, ha egyetlen új vörösvértest sem keletkezett. Ha több, például terhességben, az arány csökken.

A vizsgálat a kis vérkép része, és leggyakrabban vérszegénység gyanújakor kérik. Külön felkészülést általában nem igényel. Ha ugyanabból a mintából más vizsgálat is készül, előfordulhat, hogy néhány órás koplalásra lesz szükség, erről az orvos szól. A rövid meghatározást a hematokrit szócikkében találod, a lelet többi soráról pedig a laboreredmények magyarázatában olvashatsz.

Mennyi a normál hematokrit?

A leleten arányszámként (például 0,42 l/l) vagy százalékban (42%) szerepel, a kettő ugyanazt jelenti. Hogy mennyire eltérhetnek a laborok határai, jól mutatja két példa:

Egy nő 0,35-ös eredménye a Semmelweis-tartomány szerint rendben van, a Cleveland Clinic határa (36%) szerint viszont már alacsony. A táblázat tehát csak példa. A saját leleted tartománya a mérvadó, és a labor jelölése (H, L vagy csillag) is ahhoz igazodik.

Az értéket befolyásolja a nem, az életkor, a dohányzás, a terhesség, a folyadékháztartás és az is, milyen magasan fekvő helyen élsz. Egy kissé kilógó eredmény önmagában még nem feltétlenül aggasztó, az orvos a többi értékkel és a tüneteiddel együtt értelmezi.

Mitől lehet magas a hematokrit?

Kiszáradás: a leggyakoribb ok

A magas hematokrit leggyakoribb oka a kiszáradás. Ilyenkor a plazma mennyisége csökken, a vér sűrűbbé válik, és a vörösvértestek aránya megnő. Ez történhet, ha a vérvétel előtt keveset ittál, vagy például hasmenéssel sok folyadékot vesztettél. Az ilyen eltérés átmeneti: ha a folyadékháztartásod rendbe jön, a hematokrit is visszaáll.

Egy jellemző helyzet: nyári hőségben, egy kevés ivással töltött nap után adsz vért reggel, és a hematokrit a hemoglobinnal együtt kissé a tartomány fölött van. Ha semmi más nem utal betegségre, az orvos megismételheti a vizsgálatot, miután rendesen ittál. A kontroll eredménye sokat elárul, mert a dohányzás vagy az alvási apnoé miatti magas érték az ivástól nem rendeződik.

Dohányzás, magaslat és más okok

Emelheti a hematokritot a dohányzás és a szén-monoxid-mérgezés, valamint a tartósan rossz oxigénellátással járó állapotok: krónikus tüdőbetegség, bizonyos szívbetegségek és az alvási apnoé, vagyis az éjszakai, ismétlődő légzéskimaradás. Magas értéket okozhat a tesztoszteronszedés is, ezt mindenképp érdemes megemlíteni az orvosnak.

Aki magasan fekvő helyen él, annak a szervezete a kevesebb oxigén miatt több vörösvértestet termel, így náluk magasabb hematokrit is előfordul. Ez nem feltétlenül jelent bajt, az orvos figyelembe veszi az értékelésnél.

Policitémia: amikor túl sok a vörösvértest

Ha a hematokrit tartósan magas, és a kiszáradás vagy a fenti okok nem magyarázzák, felmerülhet a policitémia vera. Ebben a betegségben a csontvelő túl sok vörösvértestet termel. A túl sok vörösvértest például ilyen panaszokat okozhat:

• fejfájás, szédülés, gyengeség, fáradtság;
• fekvéskor jelentkező légszomj;
• zuhanyzás vagy fürdés utáni bőrviszketés, égő érzés, kipirult arc;
• erős izzadás, főleg éjszaka;
• homályos vagy kettős látás, látótérkiesés;
• szokatlan vérzés, például ínyvérzés vagy orrvérzés.

A magas hematokrit általában magas hemoglobinnal jár, a tartósan magas hemoglobin pedig növelheti a vérrögképződés kockázatát. Hogy valóban policitémiáról van-e szó, azt az orvos további vizsgálatokkal dönti el.

Alacsony hematokrit és vérszegénység

Az alacsony hematokrit többnyire vérszegénységre utal. Okozhatja friss sérülés miatti vagy tartós vérvesztés, vas-, B12-vitamin- vagy folsavhiány, krónikus vesebetegség és csontvelői betegség. Alacsony hematokrittal járhat a vér alacsony nátriumszintje, a pajzsmirigybetegség és egyes daganatos betegségek is, például a leukémia, a limfóma, a mielóma vagy a csontvelőbe terjedő daganatok. Idősebb korban a vérszegénység egyik leggyakoribb formája az, amelyet tartós gyulladás, fertőzés vagy daganat okoz. Terhességben a több folyadék miatt a vér hígabb, így ilyenkor az enyhén alacsonyabb érték megszokott.

A vérszegénység légszomjjal, gyengeséggel, fáradtsággal, fejfájással, szédüléssel vagy szabálytalan szívveréssel járhat. Ha a vörösvértestek nagyok, a magas MCV-ről szóló cikkünk segít eligazodni.

Hogyan olvasd együtt a többi vérképértékkel?

A hematokritot nem érdemes egyedül nézni. Mellette ott a hemoglobin és a vörösvérsejtszám, amelyek általában vele együtt emelkednek vagy csökkennek, vérszegénységnél pedig a típusát a vérkép további sorai segítenek megítélni. Az MCV a vörösvértestek átlagos méretét, az MCH az egy sejtre jutó hemoglobint mutatja, és szükség esetén vasvizsgálat is készül. Néhány mintázat, amelyre az orvos figyelhet:

• mindhárom érték kissé magas, és előtte keveset ittál: a kiszáradás merülhet fel;
• mindhárom magas, és dohányzol vagy horkolsz: a dohányzás vagy az alvási apnoé lehet a magyarázat;
• mindhárom alacsony, és az MCV is alacsony (kicsik a sejtek): többek között vashiány jöhet szóba;
• mindhárom alacsony, és az MCV magas (nagyok a sejtek): például B12- vagy folsavhiány, illetve májbetegség.

A végső értelmezéshez a tüneteid, a gyógyszereid és szükség esetén további vizsgálatok is kellenek.

Mit kérdezz az orvostól?

Egy eltérő hematokrit nem mindig jelent betegséget, de érdemes vele foglalkozni. A rendelésen ezek a kérdések segíthetnek:

• Mit jelent az eredményem, és mennyire tér el a labor tartományától?
• Aggasztó-e a többi eredményem és a tüneteim alapján?
• Mi a következő lépés, ha magas vagy alacsony az értékem?
• Befolyásolhatja-e a dohányzás vagy valamelyik gyógyszerem?
• Mikor jelentkezzek, ha a tüneteim rosszabbodnak?

Ha kontrollvérvételre küldenek, a vérvétel előtti napokban igyál a szokásos módon, és szólj, ha közben hasmenéssel vagy hányással sok folyadékot vesztettél. Mondd el azt is, ha dohányzol, tesztoszteront szedsz vagy horkolsz.

Ha a vérszegénység súlyos vagy hirtelen alakul ki, ájulásérzés, szapora szívverés, mellkasi fájdalom és nyugalomban is jelentkező légszomj kísérheti. Ilyenkor ne várj, azonnal hívd a 112-t.