A mióma tünetei: erős vérzés, nyomásérzés, gyakori vizelés, vagy éppen semmi

A mióma tünetei nagyon különbözőek lehetnek: van, akinél erős, hosszú menstruációt, alhasi nyomást vagy gyakori vizelési ingert okoz, és van, akinél semmit, így sokszor egy más okból végzett vizsgálaton derül ki. A mióma a méh izomszövetéből kiinduló, jóindulatú daganat, rosszindulatú daganattal csak ritkán hozható összefüggésbe. Hogy panaszt okoz-e, abban a helyének és a méretének is nagy szerepe van.

Mi a mióma, és kinél gyakori?

A méhmióma (orvosi nevén leiomyoma vagy myoma) a méh falában vagy a méhen kialakuló, izomból és kötőszövetből álló göb. Gyakori elváltozás: a MedlinePlus szerint 50 éves korára a nők nagyjából felének van miómája, az amerikai nőgyógyász társaság (ACOG) szerint pedig ez a női kismedence egyik leggyakoribb jóindulatú daganata. Egy-egy göb lehet borsónyi, de akár 13–15 centiméternél is szélesebb. A nagyok akár a kismedencét vagy a hasat is kitölthetik. Lehet egyetlen göb, de lehet több is.

A miómák pontos oka nem ismert, de a növekedésükben a női nemi hormonoknak, az ösztrogénnek és a progeszteronnak van szerepe. Jellemzően a változókor előtti években fordulnak elő, az első menstruáció előtt ritkák, a menopauza után pedig ritkán nőnek tovább. Nagyobb az esélyed rá, ha:

• még nem értél el a változókorba,
• még nem hordtál ki terhességet,
• túlsúlyos vagy elhízott vagy,
• magas vérnyomásod vagy cukorbetegséged van,
• közeli rokonodnak is volt miómája,
• az első menstruációd 11 éves korod előtt jött meg, vagy a változókor 55 éves korod után következett be.

A tünetek a helytől és a mérettől függnek

A miómákat elhelyezkedésük szerint több típusba sorolják. A leggyakoribb az intramurális mióma, amely a méh izmos falában alakul ki. A nyálkahártya alatt növő, úgynevezett submucosus típus a méhüreg felé domborodik, míg a külső felszínen elhelyezkedő subserosus mióma akár nagyobb méretűre is megnőhet, és a kismedence irányába terjeszkedhet. Egyes göbök vékony nyéllel kapcsolódnak a méhhez, ezeket nyeles miómáknak nevezik.

Egy apró, üveggolyónyi mióma is okozhat erős vérzést, ha rossz helyen ül, a nagy miómák pedig a hólyagot vagy a beleket is nyomhatják. A panaszok jellemzően így csoportosíthatók:

Az erős menstruáció önmagában is lehet jel. Erősnek számít, ha 1–2 óránként cserélned kell a betétet vagy a tampont, egyszerre kétféle eszközt kell használnod, a vérzés 7 napnál tovább tart, nagyjából 2,5 centiméternél nagyobb alvadékok távoznak, vagy átvérzel a ruhádon, az ágyneműn. Erős vérzést más is okozhat, például endometriózis vagy adenomiózis, ezért a pontos okot vizsgálattal kell tisztázni.

Vérszegénység az erős vérzéstől

A mióma gyakori szövődménye az erős vérzés miatt kialakuló vashiányos vérszegénység. Árulkodó lehet a fáradtság, az energiahiány, a légszomj, a feltűnő szívdobogás, a szokásosnál sápadtabb bőr és a fejfájás. Ritkábban hajhullás, kanál alakú köröm vagy fájó nyelv is jelezheti.

A vérszegénységet egyszerű vérvétel, a vérkép mutatja ki, amelyben a hemoglobin értéke a döntő. Ha a leleteden alacsony ez az érték, az alacsony hemoglobin lehetséges okairól részletesen is olvashatsz. Erős menstruációnál kérdezz rá, szükség van-e vérképre.

Hogyan derül ki a mióma?

A háziorvos vagy a nőgyógyász először a panaszaidról kérdez, majd megvizsgálja a hasadat és a kismedencét, szükség esetén hüvelyi vizsgálattal is. Ha miómára gyanakszik, ultrahangvizsgálat következik, amely megmutatja, van-e mióma, hány, hol helyezkedik el és mekkora. Előfordul, hogy a miómát véletlenül, más okból végzett vizsgálaton, például terhességi ultrahangon találják meg. Hogy milyen panaszokkal érdemes ultrahangra menni, arról az ultrahangvizsgálatról szóló írásunk ad eligazítást.

A mióma pontosabb megítélésére szóba jöhet a méhtükrözés (hiszteroszkópia), amikor vékony kamerát vezetnek a méhbe, vagy a folyadékkal végzett ultrahang. MR- és CT-vizsgálatra ritkán van szükség. Az orvosnál érdemes ezekre rákérdezni:

• Hány miómám van, hol ülnek, és mekkorák?
• Okozhatják ezek a panaszaimat, vagy más okot is keresni kell?
• Milyen gyakran kell ellenőrizni a méretüket?
• Ha később gyereket szeretnék, melyik kezelés jöhet szóba?

Megfigyelés vagy kezelés?

A mióma növekedése kiszámíthatatlan: lehet, hogy sokáig kicsi marad, aztán hirtelen nőni kezd, de az is lehet, hogy évekig lassan növekszik. Egyes kis miómák a változókor előtt is összezsugorodhatnak. A panaszmentes, kicsi miómát, illetve a változókorhoz közeledő nőknél talált miómát gyakran nem kell kezelni, elég rendszeres nőgyógyászati vizsgálattal, ultrahanggal követni.

Kezelésre akkor lehet szükség, ha a menstruáció olyan erős vagy fájdalmas, hogy vérszegénységet okoz vagy felborítja a mindennapjaidat, ha menstruációk között is vérzel, ha a mióma gyorsan nő, ha kismedencei fájdalmat okoz, ha nehézséget okoz a teherbeesés, vagy ha nem biztos, hogy a göb valóban mióma. A választást a miómák mérete, száma és helye mellett az is befolyásolja, szeretnél-e még gyereket. A kezelési lehetőségek fő csoportjai:

• gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítók, a vérzést csökkentő szerek és hormonális készítmények, amelyek főként a tüneteket enyhítik, egyes hormonális szerek a miómát átmenetileg zsugoríthatják,
• a mióma műtéti eltávolítása a méh megtartásával (miomektómia), méhtükrözéssel, laparoszkópiával vagy hasi metszésből,
• a méh eltávolítása (hiszterektómia), amely után a mióma nem tér vissza, de terhesség sem lehetséges,
• a méh nyálkahártyájának eltávolítása hővel (endometrium-abláció),
• a mióma vérellátásának elzárása (embolizáció), amitől a göb zsugorodik, illetve kisebb miómáknál a rádiófrekvenciás abláció.

Egyes beavatkozások után nem lehet teherbe esni, vagy nő a terhességi szövődmények kockázata, ezért ha gyereket tervezel, ezt mondd el az orvosnak, mielőtt döntetek.

Mi történik a változókor után?

A változókor után csökken a hormonszint, és a miómák gyakran összezsugorodnak, a panaszok pedig enyhülhetnek vagy megszűnhetnek. A menopauza után ritka, hogy egy mióma tovább nőjön. Az átmeneti évekről, amikor a menstruáció még rendszertelen, a perimenopauzáról szóló cikkünkben olvashatsz.

Ha a változókor után bármilyen hüvelyi vérzést észlelsz, akár csak egyszer, akár csak keveset, menj orvoshoz. Ennek többnyire nem súlyos az oka, de ki kell vizsgálni, mert daganat jele is lehet, és azt korán felismerve könnyebb kezelni. Ilyenkor ne fogd a vérzést a régóta ismert miómára.