Vörösvérsejtszám (RBC): magas és alacsony érték a vérképben

Csillag az RBC vagy VVT sor mellett? Ez a vörösvérsejtszám, vagyis az oxigént szállító vörösvértestek száma literenként. Az eltérő érték önmagában gyakran nem árulja el az okot: a hemoglobinnal, a hematokrittal és a kórelőzménnyel együtt, szükség esetén további vizsgálatokkal derül ki, hogy kiszáradás, dohányzás, vérszegénység vagy valami más áll-e mögötte.

Három sor, egy kérdés: elég-e a vörösvértest?

A kis vérképben a vörösvértestekről három alapérték szól, és érdemes őket egymás mellett nézni:

• vörösvérsejtszám (RBC): hány vörösvértest van egy adott vérmennyiségben;
• hemoglobin (HGB): mennyi az a vastartalmú fehérje, amely az oxigént szállítja;
• hematokrit (HCT): a vörösvértestek aránya a teljes vértérfogatban.

Mellettük az MCV a vörösvértestek átlagos méretét adja meg. A vörösvérsejtszámot a MedlinePlus szerint szinte mindig a teljes vérkép részeként mérik, így rutinvérvételen is ott van a leleten. Az MSD Manual meghatározása szerint vérszegénységről akkor beszélünk, ha kevés a vörösvértest vagy alacsony a hemoglobin; a diagnózist a vérvizsgálatban az alacsony hemoglobin vagy hematokrit igazolja. Ha tehát csak a vörösvérsejtszám tér el egy kicsit, a másik két értéknek nagy súlya van az értelmezésben.

Ha a hemoglobin vagy a hematokrit is a tartomány alatt van, az már vérszegénységet jelez, amelynek okát külön ki kell deríteni. A fogalom tömör összefoglalója a vörösvérsejtszám szócikkében olvasható.

Mennyi a normális vörösvérsejtszám?

A hazai leleteken a vörösvérsejtszám mértékegysége általában T/l (×10¹²/l). Ha angol nyelvű oldalon nézel utána, ott millió/µl-t látsz, de átszámolni nem kell, a szám ugyanaz marad. Egy hazai és egy amerikai forrás felnőtt tartománya, nemek szerint:

A két forrás határai nem esnek egybe, és mindkettőnél magasabb a férfiaké. Egy nő 3,9-es eredménye az egyik tartomány szerint már alacsony, a másik szerint még belefér, ezért a te számodat a leleted saját tartományához kell mérni. A vizsgálathoz nem kell külön felkészülni, elég egy szokásos vérvétel a karból.

Magas vörösvérsejtszám: a kiszáradástól a csontvelőig

Magasabb értéket okozhat a kiszáradás, például egy erős hasmenés után, vagy ha a vérvétel előtt pár napig kevés folyadékot vettél magadhoz. Más okok is szóba jönnek, például:

• a dohányzás és a stressz;
• a krónikus tüdőbetegség, például a tüdőfibrózis, és egyes szívbetegségek, köztük a veleszületett szívhibák;
• az alvási apnoé, amelyben alvás közben ismételten leáll a légzés;
• a magaslaton tartózkodás: a MedlinePlus szerint ilyenkor néhány hétig emelkedik a szám, ezért ha hegyvidéki túráról vagy magaslati edzőtáborból hazatérve adsz vért, ezt érdemes jelezni;
• tesztoszteron- és más hormonkészítmények, valamint anabolikus szteroidok használata.

Az okok között szerepel a vese cisztája vagy daganata, valamint a policitémia vera, a csontvelő olyan betegsége, amelyben túl sok vörösvértest képződik. A magas szám fejfájást, szédülést és látászavart okozhat.

Ha az eltérés egy ismételt, rendes folyadékfogyasztás melletti vérvételen is megmarad, az orvos a dohányzásra, az alvás közbeni légzéskimaradásra, a szedett szerekre, valamint a tüdőd és a szíved állapotára is rákérdezhet, mielőtt további vizsgálatot kér.

Alacsony vörösvérsejtszám: a vérszegénység nyomában

Az alacsony vörösvérsejtszám a vérszegénység egyik fő jelzője. A vérszegénység okainak többsége az MSD Manual szerint három nagy csoportba sorolható: vérvesztés, elégtelen vörösvértest-képzés és a vörösvértestek fokozott pusztulása. A számot csökkentheti többek között:

• vérzés, akár hirtelen, például egy sérülés után, akár lassú és ismétlődő, például erős menstruáció miatt;
• vas-, folsav-, B12-vitamin-, B6-vitamin- vagy rézhiány;
• vesebetegség, amelyben kevesebb eritropoetin, a vörösvértest-képzést serkentő hormon termelődik;
• a vörösvértestek fokozott pusztulása (hemolízis);
• alultápláltság és alkoholfogyasztási zavar;
• csontvelői betegség, leukémia, mielóma multiplex;
• egyes gyógyszerek, például a kemoterápia, bizonyos antibiotikumok és a nem szteroid gyulladáscsökkentők.

Terhesség és a szervezet folyadéktöbblete (túlhidráltság) is járhat alacsonyabb értékkel. Enyhe vérszegénységben gyakran csak fáradtság és gyengeség jelentkezik, és az is előfordul, hogy egyáltalán nincs panasz. Az alacsony vörösvérsejtszám tünete lehet még a légszomj, a fejfájás, a szédülés, a szabálytalan szívverés és a sápadt bőr. Súlyosabb vérszegénységben ájulásérzés, fokozott szomjúság és izzadás is jelentkezhet, súlyos esetben pedig terheléskor fájdalmas lábikragörcs és mellkasi fájdalom is.

Ha az MCV a tartomány fölött van, a nagy vörösvértestek lehetséges okait külön cikkben gyűjtöttük össze. Ha pedig a hemoglobinod is alacsony, érdemes elolvasnod, mit jelent az alacsony hemoglobin, és milyen vizsgálatok jöhetnek szóba.

Kísérő jelek, amelyek az ok felé mutatnak

A vérkép mellett a panaszaid is sokat elárulnak. Az MSD Manual néhány árulkodó jelet külön kiemel: a fekete, kátrányszerű széklet, a véres széklet vagy vizelet és a vér felköhögése arra utal, hogy a vérszegénységet vérzés okozza. A sötét vizelet vagy a bőr és a szemfehérje sárgás színe a vörösvértestek fokozott pusztulására utalhat. A kéz vagy a láb égő, szurkáló érzése B12-vitamin-hiányra utalhat.

Ezeket a jeleket érdemes pontosan elmondani, mert segítenek az orvosnak kiválasztani a következő vizsgálatot.

Mi befolyásolhatja az eredményt?

A MedlinePlus szerint egy eltérő érték nem mindig jelent kezelendő betegséget: az étrend, a fizikai aktivitás, a gyógyszerek, a menstruáció és a kevés folyadék is hathat a vérkép eredményeire. Érdemes ezért szólni, ha a vérvétel körüli napokban menstruáltál, szokatlanul keveset ittál, sokat edzettél, vagy rendszeresen szedsz valamilyen gyógyszert.

Sokat számít a korábbi leletekkel való összevetés is: ha az érték évek óta a tartomány alsó határán mozog, az mást jelent, mint egy hirtelen esés két vérvétel között.

A következő lépés: vizsgálatok és kérdések

Eltérésnél az orvos további vizsgálatokat kérhet: retikulocitaszámot, amely megmutatja, elég vörösvértestet gyárt-e a csontvelő, vasvizsgálatot, B-vitamin-szintet, szükség esetén vérkenetet, amelyben a sejtek méretét és alakját is megnézik. Akinél a kezelés vagy egy krónikus betegség, például kemoterápia vagy krónikus vesebetegség miatt változhat a vérsejtek száma, annál a vörösvérsejtszámmal a kezelést vagy a betegséget is követhetik. Érdemes lehet rákérdezni:

• Mit mutat mellette a hemoglobin és a hematokrit?
• Milyen méretűek a vörösvértestjeim, vagyis mit mutat az MCV?
• Szerepe lehet-e a kiszáradásnak, a dohányzásnak vagy a szedett szereimnek?
• Érdemes-e megnézni a vasraktáraimat és a B-vitamin-szintemet?
• Mikor ismételjük meg a vérképet?

Ha a vérzésre utaló jelek közül bármelyiket észleled, ne várj a rutinkontrollra, még aznap keress orvost. Hirtelen, erős vérzésnél, mellkasi fájdalomnál, ájulásnál vagy nyugalomban is jelentkező légszomjnál ne várj a rendelési időre, hívd a 112-t.