eGFR: a szám, amely megmutatja, hogyan dolgozik a veséd

Az eGFR a veseleletek fontos száma: azt becsüli, hány milliliter vért szűrnek meg a vesék percenként. Közvetlenül nem mérik: a vér kreatininszintjéből számolják ki, így egyetlen érték mögött több tényező is ott van. Ugyanaz a szám ezért mást jelenthet egy izmos huszonévesnél és egy vékony hetvenévesnél.

Mit becsül pontosan az eGFR?

A vesékben apró szűrők, glomerulusok dolgoznak. Ezek választják ki a vérből a salakanyagot és a felesleges vizet, amely aztán a vizelettel távozik. A szűrőegységek felépítéséről a nefronokról szóló cikkünkben olvashatsz részletesebben.

A valódi szűrési sebesség mérése körülményes: jelzőanyagot fecskendeznek a vérbe, majd órákon át mintát vesznek, hogy lássák, milyen gyorsan tűnik el. Ezt csak bizonyos helyzetekben végzik el, például veseadományozás előtt. A mindennapi gyakorlatban becslést használnak, ez az eGFR, az „e” a becsült (estimated) szó rövidítése. A leleten ml/perc egységben szerepel, és itt a magasabb szám a jobb.

Hogyan lesz a kreatininből eGFR?

A kiindulópont a kreatinin, az izmok természetes elhasználódása során keletkező salakanyag. Ha a vesék gyengébben szűrnek, a kreatinin felgyűlik a vérben. A két szám ellentétes irányba mozog: magasabb kreatininhez alacsonyabb becsült szűrési sebesség tartozik. A magas kreatininszint lehetséges okairól és a másik végletről, az alacsony kreatininszintről külön is írtunk.

Csakhogy a kreatinin önmagában nem elég. Mindenki más mennyiséget termel belőle, attól függően, mekkora az izomtömege és mit eszik. A labor emiatt egy képletbe az életkort, a nemet és a testméretet is beírja, és ebből kapja meg az eGFR-t. Ugyanakkora kreatinin így egészen más eGFR-t adhat egy fiatal férfinál, mint egy idős nőnél.

Létezik egy másik kiindulási pont is, a cisztatin C. Ezt a fehérjét a szervezet sok sejtje termeli, és az izomtömeg, az életkor vagy az étrend nem befolyásolja. Az orvos cisztatin C-t kérhet például, ha valaki 18 évesnél fiatalabb vagy 65 évesnél idősebb, sok az izma, elhízott vagy várandós. Felnőtteknél a kettőt együtt is felhasználhatják a számításhoz. Rövid összefoglalót a laborértékek szótárának eGFR-szócikkében találsz.

Mit jelent a 60-as és a 15-ös határ?

Az amerikai NIDDK szerint a 60 vagy afölötti eGFR a normál tartományba esik, a 60 alatti vesebetegségre utalhat, a 15 vagy az alatti pedig veseelégtelenséget jelent. Az egészséges vese percenként 90 ml-nél többet szűr.

A két megfogalmazás nem mond ellent egymásnak. A 60 és 90 közötti érték enyhén csökkent működést jelezhet, de önmagában még nem diagnózis. Ebben a tartományban vesebetegségről akkor beszélnek, ha más vizsgálat is a vese károsodását mutatja, például fehérje vagy vér jelenik meg a vizeletben. Az NHS a krónikus vesebetegség stádiumait így írja le:

A fordítottja is igaz: jó eGFR mellett is lehet vesebetegség, ha a vizeletben albumin van. Az albuminról és a vizeletben megjelenő fehérjéről szóló írásaink ezt a másik oldalt mutatják be.

Életkor, izomtömeg, étkezés: ami elmozdíthatja a számot

Az eGFR az évekkel természetes módon csökken, vesebetegség nélkül is. A National Kidney Foundation átlagértékei szerint a 20–29 évesek eGFR-je átlagosan 116, a 40–49 éveseké 99, a 60–69 éveseké 85, a 70 év fölöttieké 75. Egy 70 éves embernél így a 75-ös érték mást jelent, mint egy huszonévesnél.

Az izomtömeg is sokat számít, hiszen a kreatinin az izmokból származik. Nagy izomtömeg mellett a becslés pontatlanabb lehet. Ha valakinek amputálták egy végtagját, a kreatininje kórosnak tűnhet akkor is, ha a veséje rendben van. Súlyos alultápláltság, izomsorvadással járó betegség és előrehaladott májbetegség mellett az eGFR megbízhatatlanná válhat, ilyenkor pontosabb mérést kérhetnek. További torzító tényezők: a terhességet, a 70 év fölötti életkort, a májzsugort, a nefrózis szindrómát (amikor a vese sok fehérjét enged a vizeletbe) és a korábbi szervátültetést. A becslés a vesebetegség korai szakaszában kevésbé pontos, és egy gyors csökkenést is elszalaszthat.

A vérvétel előtti napokban és órákban is történhet olyasmi, ami befolyásolja az eredményt:

• A hús fogyasztása hatással lehet az értékre. Előfordul, hogy arra kérnek, a vérvétel előtt néhány órával ne egyél húst.
• Egyes gyógyszerek szintén módosíthatják az eredményt. Mondd el, mit szedsz, de semmit ne hagyj el magadtól.
• A kiszáradás, például hányás vagy hasmenés miatt, megemelheti a kreatinint, és ilyenkor az eGFR is rosszabbnak tűnhet.

Alacsony eredmény: mi jön most?

Egyetlen kóros eredményből nem születik diagnózis, az orvos többnyire megismétli a vérvételt, vagy további vizsgálatot kér. Az eGFR nem tökéletes mérőszám: előfordul, hogy nem jelzi a vese károsodását, és az is, hogy eltér, holott a vese ép.

A vérvétel mellé gyakran vizeletvizsgálat is kerül. Ilyenkor a vizelet albumin-kreatinin arányát (ACR) nézik, és azt, van-e fehérje vagy vér a mintában. A két eredmény együtt pontosabb képet ad, mint az eGFR egymagában. Az ACR-nek is három fokozata van: 3 mg/mmol alatt A1, 3 és 30 mg/mmol között A2, 30 mg/mmol fölött A3. Mindkét skálán a magasabb fokozat súlyosabb állapotot jelez, és a kettő együtt segít eldönteni, milyen gyakran kell ellenőrizni a veséidet. Az orvos kérhet még karbamid-mérést és vese-ultrahangot is. Minél korábban derül ki egy vesebetegség, annál hamarabb tehettek az orvossal azért, hogy ne romoljon tovább.

Ezeket érdemes megkérdezned az orvostól:

• Hogyan viszonyul ez az érték a korábbi eredményeimhez?
• Az életkoromat és a testalkatomat figyelembe véve mit jelent ez a szám?
• Kell-e vizeletvizsgálat, és mikor ismételjük meg a vérvételt?
• Befolyásolhatja-e az eredményt valamelyik gyógyszer, amit szedek?

Kinek érdemes rendszeresen méretnie?

A krónikus vesebetegség gyakran véletlenül derül ki: egy egészen más panasz miatt kért laborlelet jelzi először. A korai vesebetegség általában tünetmentes, ezért a nagyobb kockázatúaknál az orvos panaszok nélkül is javasolhat eGFR-vizsgálatot. Ide tartozik, akinek cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van, túlsúlyos, 60 évesnél idősebb, vagy akinek a családjában előfordult vesebetegség. Ide tartoznak azok is, akik hosszú ideig szednek a vesére ható gyógyszert, például nem szteroid gyulladáscsökkentőt, valamint azokat, akik korábban hirtelen kialakuló, akut vesekárosodáson estek át. Később már jelentkezhetnek panaszok is: a szokásosnál gyakoribb vagy ritkább vizelés, viszketés, fáradtság, a kar vagy a láb duzzanata, izomgörcs, hányinger és étvágytalanság. Ha ezek közül valamelyik tartósan fennáll, kérdezz rá a veseértékeidre.