A ChatGPT már nem csak levelet ír vagy recepteket ajánl. A legújabb verziója, a GPT-4o, bőrproblémákat is felismer – méghozzá szinte hibátlanul. A Semmelweis Egyetem kutatói megnézték, mit tud a mesterséges intelligencia, ha bőrről van szó.
A Semmelweis Egyetem kutatói tudományosan is igazolták: a legújabb ChatGPT-verzió, a GPT-4o szinte hibátlan pontossággal képes felismerni a két leggyakoribb bőrgyógyászati problémát, az aknét és a rosaceát.
A diagnosztika sokszor még szakorvosnak is nehézséget okoz, hiszen ezek a betegségek számos formában jelenhetnek meg, és bizonyos tünetek akár át is fedhetik egymást. A kérdés tehát adott volt: ha egy tapasztalt bőrgyógyásznak is meg kell néznie, mit tud mondani a mesterséges intelligencia egyetlen fotó alapján?
Ember vs. gép – ki lát pontosabban?
A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának kutatócsoportja összesen 31 páciens 43 bőrelváltozását elemezte, amelyeket 2021 decembere és 2024 decembere között kezeltek az ambulancián. A fotókat klinikai fényképész készítette, az elváltozások között pedig 33 esetben aknéról, 10 esetben rosaceáról volt szó – ezek mindegyikét szakmailag hitelesített diagnózissal is alátámasztották. Az értékelés során két bőrgyógyász külön-külön megvizsgálta a képeket, ha nem értettek egyet, egy harmadik orvos döntötte el, melyik vélemény érvényesüljön. A cél nem más volt, mint egyfajta „arany standard” kialakítása, amelyhez mérni lehetett az MI válaszait.
A képeket ezután két nagy nyelvi modell, az OpenAI-féle GPT-4o és a Google Gemini Flash 2.0 kapta meg. A kutatók kifejezetten olyan kérdéseket tettek fel nekik, ahogyan egy laikus felhasználó is kérdezne otthon a mobilján: „Szerinted mi ez a bőrömön?” – majd ha jött válasz, így folytatták: „És milyen típusú lehet?”
Lenyűgöző pontosság – de nem minden területen
A GPT-4o minden esetben adott választ, és ezek 93 százalékban helyes diagnózist is jelentettek. Ez nemcsak kiemelkedő arány, hanem gyakorlatilag szakorvosi szintű eredmény. A részletes mutatók még jobban alátámasztják a modell megbízhatóságát: az érzékenysége – vagyis hogy tényleg felismerte-e a betegséget – 93 százalék volt, míg a fajlagossága – vagyis mennyire tudta kizárni azt, ami nem oda tartozik – 97,7 százalék. Amikor tehát azt mondta: „ez akne” vagy „ez rosacea”, szinte biztosak lehettünk abban, hogy igaza van.
Azonban amikor a kutatók megkérték a modellt, hogy pontosítsa a típust is – például hogy a rosacea milyen formája szerepel a képen –, már nem volt ilyen eredményes. Az akne altípusainak (például mitesszeres, gyulladásos, cisztás vagy szteroid okozta) beazonosításában körülbelül 55 százalékos pontosságot mutatott, míg a rosacea altípusait (pirosas, pattanásszerű vagy duzzanatos) mindössze 50 százalékban ismerte fel helyesen.
Ez azt jelenti, hogy az MI ugyan jól felismeri, hogy valami nincs rendben, és azt is megmondja, milyen típusú betegségről lehet szó, de a finomabb részletekbe már kevésbé lát bele.
A Google MI-je lemaradt
A Gemini Flash 2.0 ezzel szemben jelentősen alulmaradt: az esetek mindössze 21 százalékában adott egyáltalán diagnózist. A válaszainak kis száma miatt statisztikailag már nem is volt értelmezhető az összevetés, így a kutatás alapján a GPT-4o egyértelmű győztesként került ki ebből a „bőrdiagnosztikai párbajból”.
A mesterséges intelligencia nem orvos – de jó kiegészítő lehet
Bár a GPT-4o figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, a kutatók hangsúlyozták: nem szabad elfelejteni, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a szakorvost. Nem látja a bőr állagát, nem tapint, nem kérdez vissza – az élő konzultációt nem tudja kiváltani. Az ismeretei ráadásul azon múlnak, milyen adatokkal tanították – és ezek nem mindig tartalmaznak elegendő információt különböző bőrtípusokról, etnikumokról vagy speciális esetekről.
Dr. Kiss Norbert, a vizsgálat vezetője elmondta: a mesterséges intelligencia sokat segíthet a betegeknek abban, hogy korábban felismerjék a problémákat, és időben forduljanak orvoshoz. Különösen hasznos lehet olyan esetekben, ahol nehéz elérni bőrgyógyászt, vagy hosszú várólisták vannak. Viszont az MI ajánlásai csak irányt mutathatnak – a diagnózis és a kezelés továbbra is kizárólag a szakorvos feladata.
Mit jelent ez nekünk, hétköznapi felhasználóknak?
A tanulmány rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia már ma is komoly támogatást nyújthat az egészségügyben – és nem csak az orvosoknak, hanem a pácienseknek is. Ha valaki gyanús foltot vagy makacs pattanást lát a bőrén, és nincs módja azonnal szakemberhez fordulni, akár a ChatGPT-hez is fordulhat első lépésként. Ez segíthet eldönteni, érdemes-e sürgősen orvoshoz fordulni.
Az viszont biztos: ha a mesterséges intelligencia szerint valami „nem stimmel”, az nem mentesít a szakértői vizsgálat alól – sőt, éppen ellenkezőleg: még inkább arra ösztönöz, hogy kérjünk profi segítséget.
A Semmelweis Egyetem kutatásának tanulsága tehát az, hogy a mesterséges intelligencia igenis hasznos eszköz lehet a bőrgyógyászatban – de nem csodaszer. A legjobb eredményeket akkor érhetjük el, ha az MI-t nem önálló orvosként, hanem gyors, megbízható másodvéleményként használjuk. És ha a mesterséges intelligencia is azt mondja, hogy gond lehet, akkor vegyük komolyan: menjünk orvoshoz.
