A skarlát egy elsősorban gyermekeket (de nagyritkán felnőtteket is) érintő, baktérium okozta fertőző betegség, amely gyors felismerés esetén jól kezelhető. Mivel a tünetei más felső légúti betegségekhez hasonlíthatnak, fontos tudni, mire érdemes figyelni. A jellegzetes kiütések, torokfájás és láz hármasa gyakran utalhat skarlátra, de a diagnózishoz mindig orvosi vizsgálat szükséges.
A skarlátról sokan már csak a történelemkönyvek lapjain hallottak. Pedig ez a fertőző, baktérium okozta megbetegedés ma is jelen van, elsősorban a gyerekek körében. Szerencsére napjainkban a skarlát már jóval ritkábban jár súlyos szövődményekkel, mint régen – köszönhetően a modern antibiotikumos kezelésnek és az orvosi ellátás fejlődésének.
Mégis fontos, hogy a szülők, pedagógusok is tisztában legyenek a skarlát tüneteivel. Ugyanis ha időben felismerjük a betegséget, megelőzhetjük a szövődményeket, és csökkenthetjük a fertőzés terjedésének esélyét is.
Mi okozza a skarlátot?
A skarlátot egy Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozza, amely a torokban vagy a bőrön telepszik meg, és különleges méreganyagokat, úgynevezett exotoxinokat termel. Ezek az anyagok váltják ki a szervezetben a jól ismert, jellegzetes tüneteket, mint a bőrkiütések, a magas láz és a torokfájás.
A kórokozó emberről emberre terjed, leggyakrabban cseppfertőzéssel – tehát köhögéssel, tüsszentéssel, közvetlen kontaktussal, vagy épp fertőzött tárgyak megérintésével. Mivel különösen a közösségben (óvodák, iskolák) tartózkodó gyerekek között gyorsan terjed, egy-egy skarlátos eset után több fertőzött is megjelenhet a környezetben.
A betegség lappangási ideje általában 2–5 nap, vagyis a fertőzés után ennyi idővel jelentkeznek az első tünetek.
A skarlát tünetei: hogyan kezdődik?
A skarlát tünetei hirtelen, gyakran nagyon gyors lefolyásban jelentkeznek. A legelső jelek között a magas, akár 39–40 fokos láz jelenik meg, amit rossz közérzet, fejfájás és hidegrázás kísérhet. Ezeket a panaszokat hamarosan torokfájás követi, amely nemcsak kellemetlen, de a nyelést is fájdalmassá teheti. A torok piros, gyulladt, a mandulák megnagyobbodhatnak és gyakran fehéres lepedékkel borítottak.
Ezek a tünetek önmagukban még nem feltétlenül különítik el a skarlátot más, vírusos vagy bakteriális eredetű torokgyulladásoktól, ezért fontos figyelni a további, kifejezetten skarlátra utaló jeleket is.
Jellegzetes tünet: málnanyelv
A betegség egyik legtipikusabb jele a nyelv elváltozása. A skarlát kezdetén a nyelvet sárgásfehér lepedék borítja, ám néhány nap elteltével ez leválik, és előtűnik az úgynevezett „málnanyelv”. Ilyenkor a nyelv élénkvörös színűvé válik, a nyelv papillái – vagyis az apró kis dudorok – jól láthatóan kidudorodnak, és valóban egy érett málna felszínére emlékeztetnek.
Ez a jelenség nem minden betegségnél jelentkezik, így ha a málnanyelvet látjuk, az komoly gyanút kelthet a skarlát jelenlétére.
A kiütések megjelenése és jellemzői
A skarlát tüneteinek másik fontos eleme a bőrkiütés. A kiütések általában a betegség első-második napján jelennek meg, nem azonnal. Először a nyakon és a mellkason, majd a test más részein is észrevehetővé válnak, főként a hajlatokban, például a könyök- és térdhajlatban, a hónaljban, lágyéktájon.
A kiütések apró, pontszerű, élénkvörös pöttyök formájában jelennek meg, a bőrtapintás érdes, mintha smirglipapírral lenne tele. A bőr kissé megduzzadhat, de nem viszket erőteljesen, inkább érzékeny, meleg tapintású. A kiütések általában néhány nap alatt enyhülnek, majd fokozatosan elhalványulnak.
A betegség lefolyásának későbbi szakaszában, főként a gyógyulási fázisban a bőr hámlani kezd – ez elsősorban az ujjakon, a tenyéren és a talpakon figyelhető meg. A hámlás finom lemezek formájában történik, és bár látványos lehet, nem fájdalmas.
Arcpirosság és sápadt szájkörnyék
A skarlátos gyermek arca gyakran élénkpiros, különösen az orcákon, ugyanakkor a száj körüli terület feltűnően sápadt marad. Ez a kontrasztos színkülönbség – piros arc és fehér ajakzóna – szintén jellemző, diagnosztikus értékű tünet lehet. A szemek körül gyakran figyelhető meg enyhe duzzanat vagy karikásság, a gyermek tekintete fáradtnak, levertnek tűnhet.
Egyéb kísérő tünetek
A skarlát nemcsak a bőrt és a torkot érinti. Gyakori panasz még a fejfájás, a hasi fájdalom, hányinger, hányás – különösen a betegség kezdeti szakaszában. Ezek a tünetek kisgyermekeknél ijesztőek lehetnek, de általában az antibiotikumos kezelés hatására gyorsan csillapodnak.
A nyaki nyirokcsomók is gyakran megduzzadnak, érzékenyek lehetnek nyomásra. A gyermek nyugtalanabbá válhat, nem alszik jól, étvágytalan, és általános közérzete is romlik.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a skarlát viszonylag ritka betegség, mégis komolyan kell venni. Ha a fent részletezett tünetek közül több is jelen van – különösen a torokfájás, magas láz, málnanyelv és bőrkiütések együtt – akkor mindenképp orvosi vizsgálat szükséges.
Az orvos torokváladék-mintát vehet, vagy gyorstesztet végezhet a Streptococcus baktérium kimutatására. Amennyiben a gyanú beigazolódik, az orvos penicillin- vagy más típusú antibiotikumot ír fel. A kezelés időtartama általában 10 nap, amit minden esetben végig kell szedni, még akkor is, ha a tünetek korábban megszűnnek.
Fertőzésveszély és elkülönítés
A skarlátos beteg fertőzőképes a tünetek megjelenésétől számított első néhány napban, különösen, ha nem kap antibiotikumot. Kezeletlen esetben a fertőzés akár 2–3 hétig is terjedhet. Az antibiotikumos kezelés megkezdésétől számított 24 óra után már jelentősen csökken a fertőzőképesség, de az iskolába, óvodába való visszatérést mindig orvossal kell egyeztetni.
A beteg számára ajánlott az otthoni pihenés, a bőséges folyadékfogyasztás, és a megfelelő lázcsillapítás. A környezetet – játékok, evőeszközök, kilincsek – naponta érdemes fertőtleníteni, hogy a család többi tagját megóvjuk a fertőzéstől.
Lehetséges szövődmények
Kezelés nélkül a skarlát súlyos szövődményekhez vezethet, főként akkor, ha a baktérium más szervekbe is eljut. Ilyen szövődmény lehet például a középfülgyulladás, a mandulatályog, vagy a vesegyulladás. Ritka esetben reumás láz alakulhat ki, amely az ízületeket, a szívet és az idegrendszert is érintheti.
Ma már ezek a szövődmények ritkán fordulnak elő, főként a korai felismerés és a megfelelő kezelés miatt. Ennek ellenére fontos, hogy a tüneteket ne bagatellizáljuk el, és ne kezeljük otthon, „házi praktikákkal”.
Ha megkjelennek a tünetek, ne halogassuk a vizsgálatot
A skarlát tünetei jellegzetesek, de kezdetben más betegségekre is emlékeztethetnek. Éppen ezért fontos a szülők tudatossága: ha a gyermek lázas, fáj a torka, kiütései vannak és főleg ha a nyelve málnaszerűen vörös, akkor nem szabad halogatni a vizsgálatot.
A skarlát jól gyógyítható, ha időben felismerik és megfelelő antibiotikumos kezelést kap. A gyors diagnózis, a pihenés és a környezet figyelmes fertőtlenítése segít megelőzni a szövődményeket és a továbbfertőzést.
