Forrásokkal ellenőrzött cikkek Rendszeresen frissítve Tájékoztatunk, nem diagnosztizálunk Szerkesztési elveink →
Lelki egészség

A nárcisztikus ember jellemzői

Ismerd meg a nárcisztikus ember jellemzőit! Tudj meg többet a túlzott önbecsülés, empátiahiány és figyelemigény mögött rejlő viselkedésről.

Ez a cikk nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot

Általános tájékoztatást ad, nem diagnózist és nem kezelési tanácsot. Ha panaszod van, vagy a leleteden eltérő értéket látsz, beszéld meg a háziorvosoddal. Gyógyszer szedését ne hagyd abba, és ne kezdd el orvosi javaslat nélkül. Sürgős esetben hívd a 112-t.

Illusztráció

Röviden

  • A nárcisztikus személyiségzavar tartós mintázat, amelyet nagyzolás, a csodálat iránti erős igény és az empátia hiánya jellemez; a népesség nagyjából 2 százalékát érinti1.
  • A köznyelvi „nárcisztikus” jelző nem diagnózis: a zavart csak szakember állapíthatja meg, online teszt erre nem alkalmas2.
  • A diagnózishoz a DSM-5-TR kilenc kritériumából legalább ötnek tartósan fenn kell állnia, már fiatal felnőttkortól12.
  • A nyílt, rejtett vagy malignus nárcizmus nem hivatalos típus, csak a vonások leírására használt felosztás2.
  • A kezelés alapja a pszichoterápia; a zavart közvetlenül kezelő gyógyszer nincs, de a társuló depresszió vagy szorongás kezelhető12.

A nárcisztikus személyiségzavar olyan mentális állapot, amelyben az egyén túlzott önértékeléssel, állandó csodálat iránti igénnyel és mások érzéseinek figyelmen kívül hagyásával jellemezhető. A nárcisztikus vonások bizonyos mértékig sok emberben megvannak, a személyiségzavarban szenvedők esetében azonban ezek a tulajdonságok tartósan és szélsőségesen nyilvánulnak meg, és jelentős hatással vannak a mindennapi életükre és kapcsolataikra. A köznyelv „nárcisztikusnak” nevezi az önző vagy hiú embert is, ez azonban nem diagnózis: a személyiségzavart csak szakember állapíthatja meg, online teszt erre nem alkalmas. A népesség nagyjából 2 százalékát érinti.

A nárcisztikus emberek főbb jellemzői

Az alábbi jellemzők a DSM-5-TR kilenc diagnosztikai kritériumát foglalják össze, néhányat összevonva. A diagnózishoz a kilenc kritériumból legalább ötnek kell tartósan, már fiatal felnőttkortól fennállnia.

  • Túlzott önbecsülés: A nárcisztikus emberek gyakran túlértékelik saját képességeiket és fontosságukat, és úgy vélik, hogy különleges bánásmódot érdemelnek. A felszín alatt az önértékelésük ugyanakkor gyakran törékeny, ezért érzékenyen reagálnak a kritikára.
  • Nagyratörő fantáziák: Gyakran álmodoznak korlátlan sikerről, hatalomról, szépségről vagy ideális szerelemről, és úgy érzik, hogy csak különleges emberek érthetik meg őket.
  • Elismerés iránti vágy: Állandóan keresik a figyelmet és a dicséretet, és elvárják, hogy mások csodálják őket.
  • Empátia hiánya: Nem képesek vagy nem hajlandók felismerni és megérteni mások érzéseit és szükségleteit, ami gyakran vezet konfliktusokhoz a kapcsolataikban.
  • Kihasználó magatartás: Másokat eszközként használnak saját céljaik eléréséhez, figyelmen kívül hagyva azok érzéseit és jólétét.
  • Irigység: Gyakran irigyek másokra, vagy azt hiszik, hogy mások irigyek rájuk.
  • Arrogancia: Gőgös, lekezelő viselkedést tanúsítanak, és úgy érzik, hogy mások alattuk állnak.

A nárcizmus típusai

A hivatalos diagnosztikai rendszer (DSM-5-TR) nem különít el típusokat. A szakemberek és a kutatók azonban többféle, nem hivatalos leírást használnak a nárcisztikus vonások megjelenési formáira:

  • Nyílt nárcizmus: Az ilyen személyek extrovertáltak, dominánsak és arrogánsak. Nyíltan keresik a figyelmet és a csodálatot, és gyakran túlbecsülik saját képességeiket.
  • Rejtett nárcizmus: Ezek az emberek introvertáltabbak, és bár belsőleg ugyanúgy vágynak az elismerésre, mint nyílt társaik, ezt nem mutatják ki nyíltan. Önértékelésük törékeny, nagyon igénylik mások elismerését, és érzékenyek a kritikára.
  • Malignus nárcizmus: A szakirodalomban a nárcisztikus vonások és az antiszociális, ellenséges viselkedés együttes jelenlétét nevezik így. Az ilyen személyek hajlandók másokat bántani vagy kihasználni a saját előnyük érdekében.
  • Közösségi nárcizmus: Az ilyen emberek a segítőkészségük, nagylelkűségük vagy erkölcsösségük miatt tartják magukat különlegesnek, és ezért várnak elismerést, a környezetük azonban sokszor egészen másként látja őket.
  • Rivalizáló (antagonisztikus) nárcizmus: A kutatók így írják le, amikor a nárcisztikus vonások elsősorban mások leértékelésében és a fölényért folytatott versengésben jelennek meg.

A nárcisztikus személyiség hatása a kapcsolatokra

A nárcisztikus személyek kapcsolatai gyakran felszínesek és instabilak. Mivel elsősorban saját igényeik kielégítésére koncentrálnak, hajlamosak másokat kihasználni, és nem mutatnak empátiát partnereik iránt. Ez gyakran vezet konfliktusokhoz, szakításokhoz és a kapcsolatok megszakadásához. Aki egy közeli hozzátartozója ilyen viselkedése miatt szenved, annak érdemes világos határokat húznia; a másikat megváltoztatni nem tudja, de biztathatja, hogy kérjen segítséget.

Kezelési lehetőségek

A nárcisztikus személyiségzavar kezelése kihívást jelent, mivel az érintettek gyakran nehezen ismerik fel a problémájukat, és sokszor csak a környezetük unszolására vagy más panasz, például depresszió miatt fordulnak szakemberhez. A kezelés alapja a pszichoterápia, például pszichodinamikus, mentalizáció alapú vagy kognitív viselkedésterápia. A zavarra magára nincs gyógyszer, de a társuló depresszió vagy szorongás kezelhető. A változás hosszú folyamat, és a siker mértéke egyénenként eltérő lehet.

Mikor fordulj orvoshoz?

  • ha a kapcsolataidban ismétlődően konfliktusok, szakítások adódnak, és ezek mögött saját viselkedési mintákat sejtesz,
  • ha a kritika vagy a kudarc tartósan megalázottság-érzést, dühöt vagy levertséget vált ki belőled,
  • ha levertség, szorongás vagy alkohol-, illetve droghasználat kíséri a nehézségeidet,
  • ha egy hozzád közel álló ember viselkedése miatt tartósan rosszul érzed magad, és ez rontja a mindennapjaidat,
Azonnal hívj orvost vagy a 112-t, ha öngyilkossági vagy önkárosító gondolatok jelentkeznek, illetve ha valaki közvetlen veszélyben van.

Gyakori kérdések

Lehet valaki nárcisztikus személyiségzavar nélkül is nárcisztikus?

Igen, a nárcisztikus vonások sok emberben megvannak kisebb-nagyobb mértékben. Személyiségzavarról csak akkor beszélünk, ha ezek a vonások tartósak, az élet sok területén megjelennek, és jelentős szenvedést vagy működési zavart okoznak.

Ki állapíthatja meg a nárcisztikus személyiségzavart?

A diagnózist pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus állítja fel, beszélgetés és a diagnosztikai kritériumok alapján. Labor- vagy képalkotó vizsgálat erre nem alkalmas, és az interneten elérhető tesztek sem adnak diagnózist.

Mi okozza a nárcisztikus személyiségzavart?

A pontos ok nem ismert, a genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttesen játszhatnak szerepet. Felmerül a gyermekkori nevelés hatása is, például a túlzott kritika vagy éppen a túlzott dicséret és kényeztetés.

Gyógyítható a nárcisztikus személyiségzavar?

Hosszú távú pszichoterápiával a viselkedés és a kapcsolatok minősége javulhat, de ehhez az érintett együttműködése szükséges. A kezelésből való kimaradás gyakori, ami rontja az esélyeket.

Hogyan ellenőriztük ezt a cikket?

A cikk szakmai állításait a Zsebdoktor szerkesztősége 2026. október 14. vetette össze az alábbi forrásokkal. Minden forrásnál jelöljük, mit támaszt alá.

  1. MSD Manual (lakossági kiadás) – Narcissistic Personality Disorder (NPD) A személyiségzavar tartós, átható mintázat, amely szenvedést vagy működési zavart okoz; NPD: nagyzolás, csodálatigény, empátiahiány; kb. 2%, férfiaknál gyakoribb; törékeny önértékelés, érzékenység a kritikára; gyakori társuló depresszió és szerhasználat; okok (gének, környezet, gondozói túlzott kritika vagy dicséret); DSM-5-TR: kilenc kritériumból legalább öt, fiatal felnőttkortól; kezelés: pszichodinamikus és mentalizáció alapú terápia.
  2. Cleveland Clinic – Narcissistic Personality Disorder Gyakoriság 0,5–5%; a diagnózist pszichiáter vagy pszichológus állítja fel, nincs labor- vagy képalkotó teszt, az online teszt nem diagnózis; a DSM-5-TR nem ír le típusokat, a nyílt/rejtett és a jóindulatú/malignus felosztás nem hivatalos; terápiák (többek között CBT, DBT, csoport- és családterápia); nincs a zavart közvetlenül kezelő gyógyszer; az érintettek gyakran a hozzátartozók nyomására keresnek segítséget, gyakori a kimaradás; tanácsok hozzátartozóknak (határok, a másikat nem lehet megváltoztatni).
  3. Krizan, Z. és Herlache, A. D. (2018): The Narcissism Spectrum Model – PubMed Áttekintő tanulmány a nárcizmus nagyzoló és sérülékeny megjelenéséről, a normál és a kóros személyiségvonások folytonosságáról.
  4. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) – 116-123 A 116-123-as lelki elsősegély-vonal a nap 24 órájában, minden belföldi hálózatról ingyenesen hívható.
  5. Rendőrség – Mi a 112-es segélyhívószám? A 112 az egységes segélyhívószám, minden telefonról ingyenesen hívható.
  6. Gebauer, J. E. és mtsai (2012): Communal narcissism – PubMed A közösségi nárcisztikusok a nagyzolás és az elismerés igényét a közösségi területeken (pl. „én vagyok a legsegítőkészebb”) elégítik ki, mások azonban nem látják őket ilyen segítőkésznek.
  7. Back, M. D. és mtsai (2013): Narcissistic admiration and rivalry – PubMed Kétdimenziós modell: a nárcisztikus csodálatra törekvés és a rivalizálás a nagyzoló énkép fenntartásának két külön útja, eltérő hatással a baráti és párkapcsolatokra és a csoportbeli viselkedésre.
Mesterséges intelligenciával, emberi kontrollal. A cikk kutatásában és megfogalmazásában mesterséges intelligencia segített. Így tudunk több olvasói kérdésre gyorsan, közérthetően és naprakészen válaszolni.
A cikket írta és ellenőrizte

Zsebdoktor szerkesztőség

Laikus egészségmagazin vagyunk: a gyakori egészségügyi kérdéseket, tüneteket és laborértékeket magyarázzuk el érthetően, hiteles források alapján. Szerkesztési irányelveink:

  • Minden szakmai állítást forrással vetünk össze
  • Elsősorban magyar egészségügyi forrásokra építünk
  • A forrásokat a cikk alján megnevezzük
  • Nem adunk adagolási vagy kezelési tanácsot
  • A frissítés dátumát mindig feltüntetjük
  • A hirdetés jól elkülönül a tartalomtól
  • MI-t használunk, de minden cikket ember ellenőriz
  • Jelezzük, ha egy cikk MI-támogatással készült